Óriási hazugság a kormánytól – Nem igaz, hogy automatikus a kegyelmi aláírás Ujhelyi szerint

Kegyelmi ügy: újabb hazugságon kaptam a kormányt! – kezdi vasárnapi nyílt levelét Ujhelyi István. 

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az ellenzéki EP képviselő azt hitte, hogy rosszul hallo, amikor Gulyás Gergely azt mondta a legutóbbi Kormányinfón:

Varga Judit azért jegyezte ellen Novák Katalin döntését a botrányos kegyelmi ügyben, mert „csak azt tette, amit az elmúlt huszonöt évben tettek az igazságügyi miniszterek”.

Ujhelyi egy felkészült, penge eszű embernek tartja Gulyást, ezért furcsállotta, hogy ekkorát tévedett. Ám egy nappal később Orbán Viktor ugyanezt az érvet használta a szombati évértékelő beszédében. Újhelyi számára akkor világossá vált:

nem információhiányban szenvednek, hanem igazmondási képességben. Ugyanis nem igaz, hogy minden igazságügyi miniszter automatikusan aláírja az államfői kegyelmi döntéseket, igenis volt erre ellenpélda, mégpedig nem is akármilyen. Még Orbán egyetértése is kellett hozzá.

Ujhelyi visszatekint a régmúltban történt esetre:

Az első Fidesz-kormány idején (igen, volt egy ilyen időszak is, amit a NER mintha szeretne homályban tartani és csak 2010 után kezdeni az időszámítást) zajlott az akkor nagy port kavart, úgynevezett Kunos-ügy, vagy másnéven Agrobank-botrány. Jelentősen leegyszerűsítve a bonyolult pénzügyi visszaélés történetét: az állami kezdeményezésre és részbeni refinanszírozással elindított Egzisztencia-hitel (E-hitel) program kapcsán az Agrobank egy sajátos konstrukciót vezetett be, hogy saját kockázatát csökkentse, de a kisebbségi tulajdonrészekkel és adóparadicsomokba bejegyzett cégekkel való játék hamar szemet szúrt a kormányzatnak és az ügyészségnek is. Hosszú és – az akkori közélethez mérten – látványos, bilincsben elvezetős körülmények között lezajlott eljárás végén első fokon ugyan felmentették az Agrobank vezetőit a vádak alól, másodfokon azonban Kunos Péter vezérigazgatót két és fél évre ítélték vesztegetés miatt. Az ügy hamar politikai gellert is kapott, nemcsak az akkori ellenzék és kormányoldal között, de a kormánykoalíción belül is: a Fidesz országgyűlési képviselői konkrét presszió alatt tartották az akkori (MDF-es) igazságügyi miniszter Dávid Ibolyát, hogy ne engedje a rutinos ügyvédekkel időt húzó „bankárt” kicsúszni a büntetés alól. Kunos egészségügyi állapotára hivatkozással végül még kegyelmi kérvényt is beadtak az akkori államfőhöz, Göncz Árpádhoz, aki végül a szakértői véleményekre hivatkozva kegyelmet adott az Agrobank egykori vezetőjének. A sajtó hosszan foglalkozott az akkor meglepetést okozó igazságügyi miniszteri döntéssel, miszerint: Dávid Ibolya ennek ellenére nem írta alá a kegyelmi döntést, szerinte ugyanis az igazságügyi orvosszakértő véleménye nem támasztotta alá a kegyelmet.

Dávid Ibolya akkori nyilatkozata szerint:

a döntésről tájékoztatta Orbán Viktort is, aki teljes mértékben egyetértett az álláspontjával és támogatta azt. Sőt, a sajtóhírek arról is szóltak, hogy a döntés előtt „egyeztettek a kabinetek mélyén”, sőt, állítólag a Fidesz-frakcióval is zajlott valamilyen tanácskozás az ügyben, csak, hogy az igazságügyi miniszter biztosra menjen. „Ha valaki bűncselekményt követ el, azt el fogják ítélni, és a jogerős ítéletet végre is fogják hajtani” – érvelt döntése és a Fidesz-MDF-FKGP koalíciós kormány határozott büntetőpolitikája mellett annak idején Dávid Ibolya.

Ujhelyi úgy látja: a mostani igazságügyi miniszternek is lett volna lehetősége és felelőssége ellenállni Novák Katalin vállalhatatlan döntésének; erre igenis megvolt a precedens korábban. Hogy Varga Judit miért nem tette, vagy tehette ezt meg – az érintettek még mindig adósak a válasszal.

Ahogyan adósak a részletes, érdemi és őszinte indoklással is. A valóban felelős szembenézés ugyanis itt kezdődik, nem szűkszavú facebook-posztokban vagy csukott szemmel imát mondó videókban. A Fidesz miniszterelnökének, Orbán Viktornak évértékelőjében sem kaptunk ezügyben semmilyen feloldást; bár kétségtelenül – az elmúlt tizenöt év NER-pökhendisége helyett – most őszintének ható mondatok is elhagyták ezügyben a kormányfő száját, a valóság feltárását és az őszinte szembenézést azonban így sem tette meg. Még a sajátjai előtt sem. Pedig van még mit megmagyarázni. Csak egyetlen érdekesség az államfői hivatal saját adataiból: az elmúlt húsz évet vizsgálva tavaly született arányaiban a legtöbb pozitív kegyelmi döntés, a beadott kérelmek 8,97 százalékában adott kegyelmet Novák Katalin. A korábbi évek, korábbi államfői időszakok hasonlói adatai leginkább egy és három százalék között mozogtak

- zárja bejegyzését az ellenzéki politikus.