Orbán Viktor az EU-elnökségről: "A legnehezebb kérdésekről is nyíltan fogunk beszélni anélkül, hogy befolyásolni akarnánk a döntéshozókat"

Magyarország július 1-jétől fél éven át látja el az Európai Unió soros elnöki feladatait, ennek kapcsán adott interjút az M1-nek Orbán Viktor hétfőn este.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút az M1 aktuális csatornának Brüsszelben 2024. július 1-jén. Magyarország július 1-től december 31-ig tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét – Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az elnökséget most vesszük át, de a stafétát váltó három ország – Spanyolország, Belgium és Magyarország – együttműködése már korábban megkezdődött. „Egymás után, egymástól vesszük át a munkát, meg a dossziékat is. Ezért mondhatom, hogy a belga miniszterelnök jó munkát végzett. Kár, hogy elvesztette a választásokat, de ez egy ilyen szakma. Ha az emberek nem bíznak a vezetőkben, akkor ennek ez a vége” – közölte a hirado.hu.

Az EP-választások hazai eredménye kapcsán a miniszterelnök elégedett volt, hiszen a Fidesz–KDNP 45 százalékos választási eredményt kapott, mint mondta: „Ez Európában a legmagasabb, és rávertünk a másodikra vagy 15 százalékot”.

Legyőztük a régi és új ellenzéket egyszerre, tehát joggal érezzük úgy, hogy a kormány iránti bizalom megerősítést kapott,

és ezzel az erőforrással, lendülettel és biztonságérzettel kezdhetünk bele az elnökségi munkába – tette hozzá.

Az uniós elnökség gyakorlati feladatairól szólva Orbán Viktor kifejtette: 1500 munkacsoport-ülést fognak tartani, 230 elnökségi rendezvényt, 37 magas szintű tanácskozást. Budapesten kerül sor a 27 európai miniszterelnök csúcstalálkozójára, de van egy Európai Politikai Közösség nevű szervezet, melyben 47 európai miniszterelnök és államfő érintett, ők is Budapestre érkezek majd. Jelenleg 260 magyar dolgozik Brüsszelben, ezer ember dolgozik Budapesten; az elnökségi munkában pedig van százhúsz jogalkotási dosszié. Mindezt előre kell tolni, előre kell vinni – ez a munka, ami ránk vár – mondta a kormányfő.

Az Európai Unió vezetése kapcsán elmondta, optimistább, mint valaha, hiszen

huszonhét országból húsz országban olyan pártok győztek, akik azt mondták, hogy elég! Brüsszelben a dolgok nem mehetnek így tovább, meg kell változtatni. Ezért bukott meg a belga miniszterelnök, ezért bukott meg a francia kormány, és Németországban is rezeg a léc

– fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy szeretnének egy jobb vezetőt az EU élére, mint amilyen Ursula von der Leyen, de a szóba jöhető Manfred Weber még rosszabb lett volna.

Orbán Viktor a Patrióták Európáért jobboldali pártszövetségről is beszélt, az új európai politikai együttműködésről, amelyet vasárnap Bécsben jelentett be Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével és Andrej Babis korábbi cseh kormányfővel.

Mi szeretjük a hazánkat, sőt, szenvedélyesen szeretjük a hazánkat – hangsúlyozta a miniszterelnök.

És mi nem akarunk olyan Európát, amely elveszi, elszürkíti, eltünteti mindazt, ami nekünk, hazafiaknak fontos. Ilyen gondolkodású emberek gyűltek össze, vagy kezdenek összegyülekezni az alá a zászló alá, amit vasárnap Bécsben emeltünk föl hárman: a legnagyobb osztrák párt, a legnagyobb cseh párt, és a legnagyobb magyar párt elnökei. És gyűlnek a zászló alá: gyorsabban leszünk nagy parlamenti képviselőcsoport, mint azt most bárki gondolná. Még 4-5 nap, és sokan meg fognak lepődni

– tette hozzá a kormányfő, aki azt is elárulta, hogy sok mindenkivel zajlanak tárgyalások, és a frakció alakulóülése július 8-án lesz majd.

Mi romlott el? – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Az európai emberek békét akarnak, ez elromlott. Béke helyett az európai emberek ma háborút kapnak. Rendet akarunk meg biztonságot, de ehelyett az európai emberek migrációt kapnak és ebből fakadó terrorveszélyt és bűnözést.

A miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt hetekben számos európai vezetővel tárgyalt, köztük Melonival és Le Pennel. A cél az volt, hogy legyen egy nagy, a hazafiakat, jobboldali embereket képviselni tudó nagy európai frakció, képviselőcsoport az Európai Parlamentben. Ebben mindenki egyetértett.

Abban nem tudtam egyetérteni a hölgyekkel, hogy ezt hogyan és milyen lépésekkel kell megtenni. Ezért nem csatlakoztunk az olaszokhoz, hanem folytattuk a tárgyalásokat más pártokkal, más országokkal, és a végén ebből kerekedett ki ez a hármas kezdeményezés

– fogalmazott.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az amerikaiakat nem lehet kihagyni, ha Európa jövőjéről gondolkodunk, de nem Trump elnök programja miatt, hanem a háború miatt, hiszen Európa legnagyobb gondja ma az ukrán-orosz háború, és Trump elnök úr világosan megmondta, hogy ő huszonnégy órán belül véget fog vetni ennek a háborúnak.

Tehát ha ő győz, akkor tűzszünet lesz, hogy abból lesz-e aztán tartós béke, az a jövő zenéje, de hogy nem az lesz, ami most van, az bizonyos, és ezért Európának fel kell készülnie arra a helyzetre gyorsan, hogy előbb-utóbb az amerikaiak és az oroszok tárgyalni fognak egymással – fejtette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt mondta, a nemzetközi diplomáciai kultúrában az, amit Magyarország képvisel, és ahogy képviseli, az nyilvános, nyílt és egyenes. A kormányfő úgy véli, ez néha konfliktusokkal jár, de erény.

A magyar elnökség azért fog jót tenni Európának, mert a legnehezebb kérdésekről is nagyon nyíltan fogunk beszélni anélkül, hogy befolyásolni akarnánk a döntéshozókat.

Magyarország szempontjából a legnagyobb lehetőség a féléves soros elnökségben az, hogy közelebb vigye Európát a békéhez – zárta a kormányfő.