Az evoluciógyorsító kultúra

Egyes társadalmak étkezési szokásai gyorsabban formálják az ember genetikai állományát, mint a természet nagy erői – állítják egy régebbi elméletet is alátámasztó kutatásban. A japán konyha bécsi szeletének számító, Magyarországon is egyre szélesebb körben hódító szusit csak a szigetországiak tudják teljesen megemészteni – derült ki egy francia–kanadai kutatócsoportnak a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányából.   Egyes „kultúrafüggő” géneket máris sikerült beazonosítaniuk a kutatóknak. Régóta ismert, hogy míg Ázsiában az emberek zöme legfeljebb kisgyermek koráig képes megemészteni a tejet, Észak-Európában a lakosság mintegy 90 százalékának (vagy akár a magyarok többségének) felnőttkorában sem okoz ez problémát. Ennek kapcsán az evolúcióbiológusok már az 1970-es években felfigyeltek arra, hogy a felnőttkori tejemésztés képességéért felelős génnel az ősi pásztorkodó népek leszármazottai bírnak. A szóban forgó génvariánst aztán 2002-ben sikerült azonosítani. A kutatókat azonban rögtön el is bizonytalanította, hogy e génváltozat csak az észak-európaiakban gyakori, ritka viszont a dél-európai lakosság körében, és egyáltalán nem bukkan fel Afrikában, noha például Tanzániában, Kenyában és Szudánban évezredes hagyománya van a szarvasmarha-tenyésztésnek. Négy éve jöttek csak rá, hogy az afrikai pásztorkodó népek szervezete egy másik, körülbelül 3–6 ezer éve kialakult mutáció segítségével jutott az észak-európaiakéhoz hasonló előnyökhöz. Az afrikai génváltozat ráadásul az érintett törzsek körében még az evolúciós léptékkel mérve viharos gyorsasággal hódító, mintegy 9-10 ezer évvel ezelőtt kezdődött európai mutációnál is sebesebben terjedt el.