Világforradalom után - Demokráciák az információ korában

Az 1990-es évektől a a politikai rendszereket botrányok szakadatlan láncolata rázta meg - és akár rendszereket is átformált - , kisebb részben egy vezető személyes erkölcsei (általában szexuális élete), nagyobb részben korrupciógyanú által. A mi társadalmunk nem korruptabb, mint a korábbiak, a korrupció lelepleződése éppenséggel a demokratikus társadalom és sajtószabadság ismérve lehet. Az USA-ban a Watergate-ügy után megnövekedett korrupciós ügyszám oka nem a korrupció növekedése volt, hanem hogy a politikai szereplők rájöttek: még a leghatalmasabb hivatal is lejáratható általa. Miért most, régen miért nem hatott így a korrupció? Egy sor strukturális tényező, nagypolitikai tendencia gyengítette meg a demokratikus politikai rendszereket. A politikai versenyzők a választók centrumát célozzák, az ideológiák háttérbe szorultak, mindenki minden témában megnyilvánul, homályosabbá váltak a pártálláspontok, így a szavazók inkább a pártok és jelöltek megbízhatóságára lettek egyre érzékenyebbek, mintsem álláspontjuk tartalmára.