Nem menekült-, hanem politikai válság van, és nem az a gond, hogy jönnek a migránsok. Legalábbis így látja Nils Muižnieks, az Európa Tanács jogi biztosa, aki véleménye szerint az EU országai már többször kaptak figyelmeztetést az elmúlt években, hogy a menekültrendszerrel gondok vannak. Mégis csak most, hogy megnőtt a migránsok száma, látható a rendszer gyengesége – derült ki az Indexen megjelent írásról.
Az év eleje óta 430 ezer menedékkérelmet adtak le az EU-ban, melynek 40 %-át Németország, negyedét pedig Magyarország vállalta át. Számításai alapján huszonhat EU-s országra 180 ezer menedékkérelem jut.
Muižnieks úgy látja, a probléma abból adódik, hogy a politikusok nem vesznek tudomás a nyilvánvalókról:
Az EU-s országok többségében azon versenyeznek egymással, hogy melyikük tud károsabb üzeneteket küldeni a közvéleménynek. Németország az egyetlen, kimagasló kivétel. Franciaország és az Egyesült Királyság nem találtak jobb megoldást arra, hogy ellássanak nagyjából háromezer bevándorlót Calais-ban, mint hogy kivezényelték a rendőrséget, és megerősítették az alagút felügyeletét. Nagy-Britanniában egyébként nem emelkedett a menedékkérelmek száma az elmúlt években. Dániában, ahol szintén nem adtak le sokkal több kérelmet, mint 2014-ben, a parlament úgy döntött, hogy csökkenti a menekülteknek járó juttatásokat. Azzal a céllal, hogy kevésbé legyenek vonzó célpont. Lengyelországban, ahol tavaly feleannyi menedékkérelmet adtak le, mint 2013-ban, az államfő visszautasította, hogy több menedékkérőt fogadjanak be, habár a kérelmek száma 2015 első felében is alacsony maradt. Bulgáriában és Magyarországon hirtelen megnőtt a menedékkérők száma, és nagyon kevés segítséget kaptak EU-s szomszédaiktól, ha kaptak egyáltalán
- írta levelében.
A határ lezárása egy rossz döntés, mely nem jelent segítséget a védelemre szoruló menekülteknek:
A valódi gond nem az, hogy menekültek jönnek. A valódi gond a kormányok kapkodó, majdnem hisztérikus reakciója. Ez nem egy bevándorlási válság, sokkal inkább egy politikai válság, ahol a tagállamok kevesebb „Európát” követelnek, miközben pont, hogy többre lenne szükség. Ha meg akarjuk menteni a szolidaritás és az emberi jogok Európáját, újra kell gondolnunk, hogy hogyan állunk a bevándorláshoz
– zárta sorait Nils Muižnieks.
Új hozzászólás