Angliai választás: kormányt alakíthat Theresa May

Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök péntek délután bejelentette, hogy ő alakítja meg az új brit kormányt. May, aki előzőleg kormányalakítási megbízást kért II. Erzsébet királynőtől, közölte azt is, hogy a brit EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalások a terveknek megfelelően tíz nap múlva elkezdődnek.

Nincs meg az abszolút többség

A pénteken kora reggelig beérkezett, csaknem végleges mandátummegoszlások alapján matematikailag lehetetlen, hogy a konzervatívok megszerezzék az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helyet a 650 fős alsóházban.

A BBC péntek reggel közölt modellszámításai szerint a Konzervatív Párt 318, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 262 alsóházi mandátumot szerezhetett a csütörtöki választáson.

A 2015-ben megválasztott előző alsóházban a konzervatívoknak 330, a Munkáspártnak 232 képviselője volt. A konzervatív frakció létszáma az előrehozott választások bejelentésének idején, április 18-án 17-tel haladta meg a többi alsóházi pártcsoport együttes létszámát. Az új alsóházban a többi párt összesített frakciólétszáma 14-gyel meghaladhatja a konzervatívokét, bár az észak-írországi unionista pártok hagyományosan a Konzervatív Párt szövetségesei.

A legnagyobb ulsteri protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) várhatóan tíz képviselővel lesz jelen a londoni alsóházban, és ez elégséges lehet ahhoz, hogy a Konzervatív Pártot alkalmanként abszolút többséghez segítse egy-egy sarkalatos horderejű szavazáson.

Feljövőben a Munkáspárt 

Ha az exit poll pontosnak bizonyul, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 34 fővel 266-ra növelhette alsóházi frakciójának létszámát.

Skót Nemzeti Párt: mandátumcsökkenés

A Skóciát kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 22 képviselői helyet veszíthetett az exit poll szerint, és frakciójának létszáma 34 főre zsugorodhatott.

Futottak még

Az exit poll szerint a Liberális Demokraták 14, a Plaid Cymru 3, a Zöldek pedig 1 képviselővel végezhetnek. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) ezúttal várhatóan egyetlen képviselői helyet sem szerez – olvasható az Index cikkében.

Saját pártjától is kapott May

Mayt pénteken lemondásra szólította fel Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője, mondván: a kormányfő a Konzervatív Párt abszolút többségével együtt a közbizalmat is elvesztette, és ennek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy távozzon.

Anna Soubry, a Konzervatív Párt EU-párti csoportjának egyik vezető tagja is kijelentette, hogy Theresa Maynek "nyilvánvalóan át kell gondolnia pozícióját".

May első pénteki nyilatkozatában csak annyit mondott, hogy a Konzervatív Párté a legnagyobb frakció, és a párt kapta a legtöbb voksot, feladata pedig most a stabilitás időszakának megteremtése.

Megbukhat a konzervatív kormány

A NOP/Ipsos MORI közvélemény-kutató konglomerátum által a BBC, az ITV és a Sky televíziós társaságok számára elvégzett felmérés 144 szavazóhelyiségnél összesen 30 ezer 450 választó megkérdezésére alapult.

Ha az eredmény helytálló, az azt jelentené, hogy a Konzervatív Párt 314 fős frakciójával szemben az összes többi pártnak együtt 336 képviselője lenne az alsóházban. Bár az észak-írországi protestáns lojalista pártok képviselői rendszerint a konzervatív kormánnyal szavaznak, elméletileg mégis előfordulhat, hogy jóllehet a legnagyobb frakciójú pártként a konzervatívok kormányt alakítanak, de már a királynő által június 19-én ismertetendő új kormányprogram június végi végszavazásán elbuknak.

Az olyan eseteket, amikor egyik párt sem szerzi meg az abszolút többséget, az angolban "hung parliament" kifejezéssel illetik, ezzel is utalva arra, hogy lóg a levegőben a testület az abszolút többség hiánya miatt.

Nagy-Britanniában ráadásul szinte már szokásjog, hogy ilyesfajta természetű bukások után a pártvezetők lemondanak. 

Ennek a helyzetnek nincsenek nagy hagyományai Nagy-Britanniában, ahol a II. világháború óta eltelt hét évtizedben kizárólag a Konzervatív Párt és a Munkáspárt miniszterelnökei váltogatták egymást a Downing Street 10. alatti rezidencián, a legtöbbször egypárti kormányok élén, az esetek zömében többé-kevésbé biztos alsóházi többséget tudva a hátuk mögött. Abban a néhány esetben, amikor ezt nem sikerült elérni, általában rövid időn belül újabb választás következett, bár a kettővel ezelőtti, 2010-es választások után létrejött konzervatív-liberális kormánykoalíció váratlanul stabilnak bizonyult, és kitöltötte ötéves mandátumát.

A kampány elején még teljesen máshogy állt a pártok támogatottsága

A csütörtöki parlamenti választások eredménye éles kontrasztban áll a kampány elején közölt közvélemény-kutatásokkal, amelyek még toronymagas, 18-20 százalékpontos támogatottsági előnyt mutattak a konzervatívoknak a Munkáspárttal szemben. Az akkori számítások szerint ez elég lett volna ahhoz, hogy Theresa May a többi frakció létszámát 120-150 fővel meghaladó alsóházi konzervatív pártcsoporttal a háta mögött alakítson új kormányt.

Ez a támogatottsági előny azonban folyamatosan és gyors ütemben szűkült, és május utolsó napján közölt felmérésében a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov már megjósolta, hogy a konzervatívok elveszíthetik abszolút többségüket.

Ugyancsak helytállónak bizonyult a választóhelyiségek csütörtök éjjeli zárásának pillanatában közölt exit poll. A NOP/Ipsos MORI közvélemény-kutató konglomerátum által a BBC, az ITV és a Sky televíziós társaságok számára elvégzett felmérés, amely 144 szavazóhelyiségnél összesen 30 450 választó megkérdezésére alapult, szintén azt vetítette előre, hogy bár a konzervatívoké lesz a legnagyobb alsóházi frakció, de a párt nem szerzett abszolút többséget.

A skót függetlenség is veszni látszik

Ugyancsak rendkívüli horderejű fejlemény lenne, ha a Skót Nemzeti Párt valóban ekkora veszteséget szenvedett volna, ugyanis ez azt jelentené, hogy az SNP pozíciói jelentősen gyengülnének a skót függetlenségről szóló újabb népszavazás kiírásáért zajló politikai küzdelemben. Az SNP az előző, 2015-ös választásokon a londoni alsóházban Skóciának járó 59 mandátumból 56-ot megszerzett.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – népszavazás óta folyamatosan követeli az újabb függetlenségi referendum kiírását, arra hivatkozva, hogy az EU-tagsági népszavazáson az országos átlagon belül a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt, és Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból.

Skóciában 2014 szeptemberében már rendeztek egy népszavazást a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők kerültek 55 százalékos többségbe.

Hirtelen ötlet volt az előrehozott választás

Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök – aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat – április 18-án jelentette be teljesen váratlanul a csütörtökre kiírt, előrehozott választásokat.

A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020 májusában lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat.

Az alsóház Theresa May bejelentése után egy nappal ennél is sokkal nagyobb arányban, 522 szavazattal 13 ellenében hagyta jóvá az előrehozott választások megtartását.

May egyebek mellett azzal indokolta az előrehozott választások meghirdetését, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot az Európai Unióval.

A kormányfő indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekezett akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős akkori alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum.

Ha azonban az exit poll helytállónak bizonyul, akkor a Konzervatív Párt még e többségét is elveszíthette, és kérdés, hogy képes lesz-e stabil kormányt alakítani.

Hasonló helyzet állt elő a 2010-es választások után, amikor a Konzervatív Párt alsóházi frakciója lett a legnagyobb, de csak 307 fős létszámmal. Néhány napnyi egyezkedés után azonban a konzervatívoknak sikerült a Liberális Demokratákkal koalíciós többségi kormányt alakítaniuk, és ez a kormány az idő előtti szakítást jósló számtalan előrejelzés és a szinte folyamatos koalíciós súrlódások ellenére sikeresen ki is töltötte 2015-ig szóló ötéves mandátumát.

A 2015-ös választások után a konzervatívok önállóan, abszolút többség birtokában alakíthattak kormányt.

(MTI, Index)

(Címlapi kép: AFP/Geoff Caddick)