Angela Merkel békés megoldást sürget Amerika és Észak-Korea konfliktusában

Legyen már vége a szájkaraténak, mielőtt eldurvul - foglalható össze a német kancellár és Martin Schulz kancellárjelölt közös üzenete. Valóban létfontosságú volna a higgadt diplomáciai beavatkozás, mielőtt Trump és Kim Dzsong Un atomháborúba hergelik egymást és a világot.

Angela Merkel német kancellár és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje is békés megoldást sürget Észak-Kora és az Egyesült Államok konfliktusának rendezésére – számolt be róla az MTI. 

"Eljött a diplomáciai beavatkozás ideje a katonai eszkaláció megakadályozására"

Merkel pénteken bírálta a szembenálló felek közötti éles hangvételt. Szerinte sem a kijelentések élességének fokozása, sem a katonai beavatkozás nem jó válasz. Inkább a békés megegyezésre való igyekezetet szorgalmazta.

Martin Schulz a konfliktus megoldására az iráni atomegyezményhez hasonló diplomáciai megállapodást javasolt. "Talán egy hasonló szerződéssel Észak-Koreában is el lehetne érni a nukleáris fegyverkezés korlátozását" – mondta az SPD politikusa.

Hozzátette, eljött a diplomáciai beavatkozás ideje a katonai eszkaláció megakadályozására. Ehhez pedig meg kell hallgatni az ENSZ biztonsági tanácsában jelen lévő minden ország javaslatát.

Mi az az iráni atomegyezmény?

A 2015-ben megkötött iráni atomegyezményről évekig zajlottak a tárgyalások. Az iszlám köztársaság és a hat nagyhatalom – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – között született megállapodás célja annak biztosítása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. Cserébe a nagyhatalmak megszűntették az Irán ellen bevezetett gazdasági szankciókat, kivéve a fegyver- és a rakétaszállítási embargót.

Csendben az oroszok is készülődnek

Az észak-koreai helyzet miatt fokozott hadkészültségbe helyezték az orosz Távol-Keleten a légvédelmet – idézi az MTI a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozó Viktor Ozerovot, az orosz parlament (duma) felsőházának szenátorát, az orosz szenátus védelmi és biztonsági bizottságának korábbi elnökét.

A szenátor szerint az orosz hadsereg figyeli az Észak-Korea körül kialakuló helyzetet, és fokozott megfigyelés alatt tartja azokat a területeket, ahonnan rakétákat lőhetnek ki.

Ozerov felhívta a figyelmet arra, hogy a légvédelem feladata Oroszország területének a védelme arra az esetre, ha az észak-koreai rakéták célzó rendszerében hibás koordinátákat táplálnának be, ugyanis – mint fogalmazott – "a tévedés valószínűsége ebben az esetben meglehetősen nagy".

Ozerov szerint Oroszországot nemcsak Észak-Korea lépései, hanem az Egyesült Államok esetleges válasza is a védelmi intézkedések fokozására készteti. Az orosz légvédelem egységei azonban visszatarthatják az amerikaiakat attól, hogy hathatósabb lépéseket tegyenek – jelentette ki Ozerov.

Donald Trump amerikai elnök kedden "olyan tűzzel és haraggal" fenyegette meg Phenjant, "amilyet még nem látott a világ", ha Észak-Korea tovább fenyegetné az Egyesült Államokat, később azonban két egymást követő Twitter-üzenetben visszafogottabban nyilvánult meg. Phenjan szerdán közölte: "komolyan mérlegeli", hogy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáival csapást mérjen Guam szigetére, ahol az amerikai haderőnek hadászati jelentőségű katonai létesítményei vannak.

Ennek kapcsán Ozrov úgy fogalmazott: Trump reakciója érthető és jogos, a világon egyetlenegy országnak sem engedhető meg, hogy katonai csapással fenyegesse meg a másikat. A szenátor véleménye szerint egy hasonló helyzetben bármelyik másik ország is így reagálna. Ezzel együtt az pozíció, amelynek alapján Phenjan tárgyal, csak a helyzet romlásához vezet, mivel "a zsarolás sohasem vezethet elfogadható eredményekhez" – tette hozzá Ozerov.

Oroszországot nyugtalanítja, hogy Észak-Korea nem a nemzetközi joggal összhangban viselkedik, amivel kivívja az Egyesült Államok érthető válaszreakcióját, ráadásul ez a meglehetősen "forró" pont az ő, mármint Oroszország határai közelében található – jelentette ki a szenátor.

Megy a hergelés

Az amerikai elnök és az észak-koreai vezető az elmúlt hetekben egyre fokozódó intenzitással hergeli egymást az atomháború felé. Donald Trump természetesen Twitteren  hőzöng: pár napja úgy fogalmazott, hogy "ha kell, tűzzel-vassal" fellépnek az észak-koreai veszély ellen, majd csütörtökön úgy fogalmazott: "ha megtámadnak minket vagy a szövetségeseinket, olyan dolgok fognak velük történni, amiket el sem tudnak képzelni".

A KCNA észak-koreai állami hírügynökség erre válaszul közölte, Phenjan augusztus közepéig elkészíti a két amerikai támaszpontnak otthont adó Guam elleni rakétatámadás tervét, és ezután csak Kim Dzsong Un észak-koreai vezető döntésétől függ, elindítják-e a támadást négy közepes hatótávolságú rakétával.

Péntek reggelre természetesen Trump is reagált minderre: "Katonai arzenálunk csőre töltve készen áll, arra az esetre, ha Észak Korea valami butaságot csinálna. Reméljük, Kim Dzsong Un más utat választ!".

Military solutions are now fully in place,locked and loaded,should North Korea act unwisely. Hopefully Kim Jong Un will find another path!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2017. augusztus 11.

Eközben a háttérben folyamatosan tárgyal egymással az USA és Észak-Korea, bár konkrét eredményekről egyelőre nem tudni. Vélhetően még nincsenek is, ezek a megbeszélések inkább egy későbbi, komolyabb tárgyalást alapozhatnak meg) – írja az APNews alapján az Index. Amerikai oldalról Joseph Yun nagykövet, észak-koreai részről pedig a diplomata Pak Song Il vesz részt az interakcióban, amit "New York-i csatornának" hívnak. Ezen kívül egyelőre nincs egyéb hivatalos diplomáciai kapcsolata a két országnak egymással, mivel még mindig ellenségnek számítanak, Yun az egyetlen amerikai diplomata, aki kapcsolatban áll észak-koreai kollégáival.