A brexit sok kellemetlenséget tartogat még a briteknek

Az EU-val kialakítandó vámuniós partnerség elvetését követelik Theresa Maytől a kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnyának képviselői.

Az Európai Unióval kialakítandó bármiféle jövőbeni vámuniós partnerség határozott elvetését követelték Theresa May miniszterelnökhöz intézett, szerdán ismertté vált közös levelükben a kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnyának képviselői. A BBC közszolgálati médiatársasághoz és a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilaphoz eljuttatott 30 oldalas levél szerzői szerint

ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után is fenntartana valamely vámuniós jellegű partneri viszonyt az EU-val, azzal lehetetlenné válna a kereskedelemszabályozási autonómia és a független brit kereskedelempolitika megteremtése.

Tűrhetetlen következmények

A memorandum szerzői – a European Research Group (Európai Kutatási Csoport) nevű, a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül létrejött erősen EU-szkeptikus szerveződés tagjai – szerint ebben az esetben előállna annak „súlyos kockázata is”, hogy Nagy-Britannia a 2022-ben esedékes következő parlamenti választások időpontjáig sem lépne ki ténylegesen az EU-ból, és ez hat évvel a távozásról döntő, 2016 nyarán megrendezett népszavazás után „tűrhetetlen lenne” a brit választók szempontjából.

A The Daily Telegraph által idézett frakcióforrások egyenes utalást tettek arra, hogy

ha Theresa May nem hallgat rájuk, az a kormány „összeomlásához” vezethet, mivel a felhívás kezdeményezői nem riadnának vissza attól sem, hogy megvonják támogatásukat a kormány által a parlament elé terjesztett törvényjavaslatoktól.

Az ügy hátterében az áll, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, azzal az érvvel, hogy csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.

Belpolitikai vita

E tervet azonban egyre hevesebb belpolitikai vita övezi. A kilépési törvénytervezetet jelenleg tárgyaló felső kamara, a Lordok Háza a minap beillesztett a tervezetbe egy olyan módosító záradékot, amely szerint Nagy-Britanniának vámunióra kell törekednie az EU-val a kilépés után is. A felsőházi döntés önmagában még nem ró jogi kötelmet a kormányra, de egyre több jel utal arra, hogy az alsóházban is többségbe kerülhetnek a vámunió valamilyen formájának fenntartását pártoló képviselők, és ebben az esetben a kezdeményezés akár a kilépési törvény kötelező erejű cikkelyévé válhat. Brit sajtóértesülések szerint Philip Hammond pénzügyminiszter is valamilyen vámuniós jellegű partneri viszony kialakítását szeretné az Európai Unióval, és állítólag Theresa May miniszterelnök is hajlana egy ilyen jellegű megoldásra. Az EU-szkeptikus tory frakciócsoport szerdán ismertté vált levelének szerzői erről igyekeznek lebeszélni a kormányfőt.

Az ügy szorosan összefügg azzal a változatlanul megválaszolatlan kérdéssel is, hogy miként lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság 500 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán, amely a brit EU-tagság megszűnése után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. Az Európai Bizottság megoldási javaslata az, hogy az ír sziget egésze – ha egyéb megállapodás nem születik – „közös szabályozási térséggé” alakuljon át. A brit kormány azonban ezt eddig határozottan elvetette. Londoni értelmezés szerint ugyanis ez a megoldás gyakorlatilag azt jelentené, hogy

Észak-Írországra érvényben maradna az EU egységes belső piacának szabályrendszere, és ez kikezdené az Egyesült Királyság területi és belső kereskedelmi integritását, mivel gyakorlatilag Észak-Írország és a többi országrész közé, az Ír-tengerre helyezné át a vámhatárt.

Cikk- és címlapkáp: MTI/EPApool/Will Oliver

(MTI)