Feljelentést tettek a párizsi mészárlás áldozatainak hozzátartozói, mert a járőröző katonák nem avatkoztak be a Bataclannál

Kilencven embert megöltek és több mint négyszázat megsebesítettek a merénylők.

Fotó: Youtube

Segítségnyújtás elmulasztásának gyanújával a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat túlélői és az áldozatok hozzátartozói közül mintegy harmincan feljelentést tettek pénteken ismeretlen tettes ellen, hogy kiderüljön: a járőröző katonák miért nem avatkozhattak be a Bataclan koncertteremnél a terroristákkal szemben – közölték a panaszosok ügyvédei.

A két és fél évvel ezelőtti párizsi merényletek estéjén három, testén robbanóövet viselő és Kalasnyikov gépkarabéllyal felfegyverzett terrorista hatolt be a Bataclan épületébe, ahol az Eagles Of Death Metal amerikai zenekar adott koncertet. A merénylők azonnal tüzet nyitottak, és kilencven embert megöltek, több mint négyszázan megsebesültek. A támadással egyidőben a Stade de France nemzeti stadionnál és belvárosi kávéházak teraszain másik két terrorkommandó további negyven embert ölt meg. A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett.

"Miért akadályozták meg a Sentinelle (Őrszem) hadművelet nyolc katonáját, akik a Bataclan előtt voltak a támadás első pillanatától, hogy megpróbálják ártalmatlanítani a terroristákat?"

- írták közleményükben Samia Maktouf, Océane Bimbeau és Jean Sannier ügyvédek.

A Famas gépkarabéllyal felfegyverzett katonák a feletteseik parancsára nem léptek közbe az elsőnként helyszínre érkező rendőrök oldalán, akinél csak oldalfegyverek voltak. A rendőrök ezért kölcsönkérték a katonai fegyvereket, de a katonák a szabályzatuknak megfelelően nem adták át a fegyvereiket.

Nem ez az első alkalom, hogy a túlélők és az áldozatok hozzátartozói szeretnének választ kapni arra, hogy miért nem léptek közbe a katonák: 2016-ban nyolcvan másik túlélőt és a Bataclant képviselő ügyvéd fordult a vizsgálóbírókhoz azért, hogy indítsanak vizsgálatok amiatt, hogy a katonák nem adták át a fegyvereiket a rendőröknek. Ugyanebben az évben a merénysorozattal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozott a kérdéssel.

"Egyértelmű, hogy a katonák parancsot kaptak, hogy ne nyissanak tüzet, miközben terroristák álltak velük szemben. Arra a kérdésre, hogy ki adta a parancsot a be nem avatkozásra, soha nem tudtuk meg a választ. A többi képviselővel együtt el voltunk képedve"

- mondta a Le Parisien című lapnak Georges Fenech, a vizsgálóbizottság jobboldali elnöke, volt vizsgálóbíró.

A helyszínen lévő egyik rendőri vezető a vizsgálóbizottság előtt elmondta, hogy amikor engedélyt kért a feletteseitől a katonák bevonására a terroristák hatástalanítására, a párizsi prefektúrától azt a választ kapta, hogy "katonák nem avatkozhatnak be, nem háborús övezetben vagyunk".

A koncertterembe végül egy környéken járőröző rendőr és a sofőrje – engedély nélkül – egyedül ment be, s a rendőr pisztolyával lelőtte az egyik dzsihadistát. A másik két terrorista ekkor abbahagyta a lövöldözést és néhány tússzal együtt elbarrikádozta magukat. A túszejtés két órán át tartott, ugyanis ennyi ideig kellett várni arra, hogy a rendőrség elitalakulatai, a RAID és a BRI megérkezzenek a helyszínre és megölve a két dzsihadistát kiszabadítsák a túszokat.

Az ügyvédek célja, hogy vizsgálat induljon annak megállapítására, hogy kik voltak a katonákat érintő döntések meghozatalában a felelősök, illetve, hogy az állam "tisztázza az Őrszem hadművelet feladatait". Katonák a 2015. januári Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni támadást óta járőröznek a francia utcákon a legmagasabb szintű terrorkészültség keretében.