Több mint egymillió ember fog harcolni egymással hamarosan az orosz–ukrán frontvonalakon, így mindkét oldalon hatalmas veszteségek várhatóak az Indexnek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint.
„Bődületesen nagy összeg, de a fronton ez gyorsan el fog fogyni” – így értékelte Tarjányi Péter az Index Frontvonal című műsorában a hírt, miszerint az Egyesült Államok 61 milliárd dolláros katonai támogatást nyújt Ukrajnának a háború folytatásához.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő Fotó: Facebook
A biztonságpolitikai szakértő szerint az oroszok számára rossz hír, hogy az amerikai Képviselőház hosszas huzavona után végül megszavazta a 23 ezer milliárd forintnak megfelelő katonai segélyt az ukránoknak, hiszen emiatt sok tízezer katonájuk fog meghalni vagy megsebesülni. Ugyanakkor ez a támogatás sem elegendő ahhoz, hogy Ukrajna ellentámadást tudjon indítani. Erre szerinte még úgy sincs reális esélye az ukránoknak, hogy az Egyesült Államok mellett –Magyarország és Szlovákia kivételével – szinte az összes európai NATO-tagállam is nyújt valamilyen pénzügyi vagy hadianyag-támogatást a megtámadott országnak az idei évben. Az európai országok esetében is nagyon komoly összegekről van szó: példának okáért Németország 7-8 milliárd eurós, Hollandia 2-3 milliárd eurós katonai segélyt biztosít Kijevnek.
Tarjányi Péter úgy látja, az elkövetkező hónapokban még nagyobb intenzitású összecsapásokra lehet számítani. „Pokoli helyzet” fog kialakulni Ukrajnában, mivel 1,1 -1,3 millió ember fog harcolni az orosz–ukrán frontvonalakon. A biztonságpolitikai szakértő továbbra sem bocsátkozott jóslásokba, hogy végül melyik fél fog győzedelmeskedni, de azt leszögezte, hogy mindkét oldalon hatalmas veszteségek várhatók: rengeteg katona fog meghalni és megsebesülni, jelentős számú harci eszköz fog megsemmisülni az újabb harcokban. Június elejére további 300 ezer orosz katona jelenik meg várhatóan Ukrajnában, csatlakozva a már ott tartózkodó 400-500 ezres kontingenshez.
Izrael és Irán konfliktusa
A lap állandó szakértője értékelte a Közel-Keleten zajló eseményeket is. Mint fogalmazott, a lehetséges forgatókönyvek közül a lehető „legjobb” valósult meg azáltal, hogy bár Izrael válaszolt az iráni drón- és rakétatámadásra, a válaszcsapás mértéke nem volt aránytalanul nagyobb annál, amit a perzsa állam okozott – írja az Index.
Tarjányi szerint az Irán és Izrael között zajló konfliktus ezzel nem ér véget, de abban reménykedik, hogy a „történet itt megáll”. Szerinte Irán sem érdekelt abban, hogy tovább eszkalálódjon a konfliktus. A legrosszabb forgatókönyv a két ország nyílt háborúja lenne egymással, melynek során teljes haderejüket bevetik a felek.
Iránnal kapcsolatban a legnagyobb aggodalomra az ad okot, hogy a síita állam rendkívül közel került mostanára az atombomba előállításának képességéhez – hathatós orosz támogatással. Így Teherán jó tárgyalási pozícióba került a jövő vonatkozásában, hiszen komoly ütőkártya van a birtokában mind Izraellel, mind a Nyugattal szemben.
Új hozzászólás