XVI. Benedek pápa ismét elítélte az abortuszt és az eutanáziát, kijelentve, hogy senki sem birtokosa a saját életének.
Forrás:
InfoRádió
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
97 hozzászólásarrow_drop_down_circle
www.kulturpart.hu/rengeteg/18017/a_szex_meg_az_iszlam
ha ezt nézzük, már sokkal kevésbé korlátozó, mint a kereszténység. persze ez a vallás híres a szélsőséges dolgairól, és nem tudom, hogy mennyiben terjed rohamosan, és pontosan kik között, de csodálkoznék, ha az európaiak hirtelen megkergülnének és Allah-ot kezdenék imádni, csak hogy 4 feleségük lehessen :)
szóval nem tudok ezzel vitatkozni, mert nem ismerem sem a szociológiai hátterét, sem az iszlám filozófiáját
www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=25938
"Nincsen szó eutanáziáról, ha a tudatot korlátozó, életet elfogadhatóan megrövidítő narkotikummal történő – a beteg ember állapotának megfelelő, szándékával egyező – fájdalomcsillapítás a fájdalom (szenvedés) megfelelő csökkentése (enyhítése) érdekében elkerülhetetlen, az adott helyzetben az egyetlen – súlyos indok (elviselhetetlen fájdalom) alapján fennálló – eszköz és a beteg ember halálát (életének megrövidítését, kioltását) nem kívánják, csak előre látják, és mint elkerülhetetlen eseményt elviselik."
nem csak nekem tűnt fel a hasonlóság :)
Az eutanázia is elkerülhető a mai modern orvostudomány felhasználásával.
Az euthanázia más kérdés.
Senki nem szólhat bele az én döntésembe!
Mármint ha úgy döntenék, hogy elég volt, mert ez az én életem és senkinek semmi köze hozzá!
Amíg kenyeret és segítséget nem ad senki akkor ne is pofázzon bele, miként ér véget!
Példa a saját életemből: Anyám húga 26 évesen rejtélyes betegségbe esett, szívbeteg volt, de nem tudták mi okozza. Két év alatt teljesen tönkrement, lefogyott 35 kg-ra, nem tudott enni és már beszélni is alig tudott, de amikor bárki a családból a szobájában tartózkodott, csak ezt hajtogatta: öljetek már meg, öljetek már meg!
Borzalmas volt végignézni a halálát és még egyszer nem is teszem meg. Mentségemül szolgál, hogy nagynéném halálakor én még csak 14 éves voltam.
Az eutanáziáról viszont azt gondolom: annak létjogosultságát csak az hirdesse melldöngetve, aki nyugodt szívvel képes volna ilyen módon "megváltani a szenvedéseitől" a saját édesanyját, magyarán elvenné az életét annak, akitől a sajátját kapta. Aki ezt meg tudja tenni, azzal nincs miről tárgyalnom. Én tudom magamról, hogy képtelen volnék rá, akkor is, ha rettenetes szenvedésektől váltanám meg vele, én tehát ellenzem az eutanáziát, amely bizony, akárhogy is szépítjük, alapjában véve szintén szándékos emberölés, mindközönségesen gyilkosság. A pápának pedig igaza van: nem a sajátunk az életünk. Kaptuk. Hogy aztán az Istentől vagy a természettől-e (vagy a kettő ugyanaz?), azt mindenki döntse el saját lelkiismerete szerint. De hát az, amit az ember nem tud létrehozni, az hogy lehetne az emberé? A Föld a miénk? A Nap vagy a Hold a miénk? A mennydörgés, a szivárvány, a vulkáni láva, az óceán a miénk? Ugye, hogy nem?
mikor szereted jobban az édesanyádat: ha halálos betegen, iszonyú fájdalmak közepette ragaszkodsz az életben tartásához, vagy ha engeded elmenni?
Az egyház a keresztény vallás halála. Megtilt minden újraértelmezést, és ezzel az ÉLETET veszi el a vallásból. Annyira süketek, hogy nem veszik észre, a vallásnak az apátia, a közömbösség az ellensége, nem pedig a koronkénti újraértelmezése. Pont az a jó, ha mindenki megtalálja a vallásban az értelmet, és az úgy jó, hogy minden korban más.
Az eutanázia más dolog, engedjék meg, hogy mindenki maga döntse el, hogy akar e még pár napot, hetet, hónapot kínok között élni.......Mert én nem akarnék, és gondolom sokan mások sem.
Sokszor megváltás a halál, és nem kellene mindenáron, mindenkit életben tartani.
Azt tanultuk, hogy az embernek joga van ahhoz, hogy méltósággal haljon meg.
Na de hol van ez a jog, amikor a kínok kínját állja ki valaki, és már semmi nem csökkenti a fájdalmait?
Nem olvastam olyan megfogalmazást, amely egyetlen mondatban határozta volna meg az eutanázia mibenlétét keresztény oldalon. Tudja, érzi mindenki a fogalom súlyát, jelentőségét és érzékenységét.
Én is azt gondolom, nem sajátunk az életünk, korábban nem biztos, hogy így fogalmaztam volna. Hiszem, hogy kaptunk mindent. Nem vagyok jobb, mert magasabb az IQ-m és nem vagyok rosszabb, mert kevesebb. Nem vagyok különb mert szép vagyok és nem vagyok értéktelenebb mert csúnya. Nem vagyok másodrendű, mert fogyatékos vagyok. Kapunk, kaptunk valamit, amivel gazdálkodhatunk, s az, hogy azt hogyan tesszük, tettük, az a lényeg.
"Tiszta! Ciki?
A myjesus nevű blogon olvastam ezt a bejegyzést, és nagyon tetszett. Annyira, hogy gondoltam, én is írok róla, pedig én is csak laikus vagyok a témában... Viszont irtó fontos.
"Miért legyen abból divat, hogy a tizenhárom éves kislányok többet szexelnek már, mint anyáink negyvenévesen? Miért csak azon dolgozunk, hogy abortusz után összetákoljuk a fiatalok lelkét? Miért ne lehetne a tisztaságból is tömegmozgalom?"
Nekem van ilyen tiszta-gyűrűm. Hordom. Látják. Kérdezik. Hülyének néznek. Kiröhögnek. Vagy tiszelnek miatta. Vagy meg kérdezik, hol kaphatnának ilyet...
Pár hete a gimiben egy vadidegen lány kérdezte meg, miért vagyok hívő. A Következő héten újból elkapott a folyosón. "te...izéé.. Kérdezhetek valamit? Te akkor most... őőő... például nem fekszel le senkivel házasság előtt, vagy azért ennyire nem veszed komolyan... Hogyvanez?"
A helyzet az, hogy akár hülyének nézel, akár nem, komolyan veszem. Az osztálytársam rögtön hozzátette: "nézd, még gyűrűje is van! " És elmagyarázta helyettem a gyűrű lényegét: azért hordom, mert mikor megkaptam, megfogadtam Istennek - de legfőképp magamnak - hogy házasság előtt nem fekszem le senkivel. (beleértve persze a vőlegényemet is.) "A világ több országában milliók (fiúk és lányok is) viselnek ilyen tisztaság-gyűrűt, eljegyezve magukat annak az embernek, akit talán még nem is ismernek, de akit, hiszik, Isten nekik teremtett... Elkerülve ezzel lelki sebeket, a korai terhességet, a nemi betegségeket, a kihasználtságot, és megtapasztalva ezzel a várakozást, kitartást és a csodát. " A tisztaság extrém-módon nehéz. Megszólnak, vagy kinevethetnek érte. De elképzelhetetlenül nagy áldás követi majd: lelki béke, tisztaság, feddhetetlenség, hűség.
"És mi van, ha... őő.. nem tartod be?" Igazából látszólag semmi. Ezt a gyűrűt azért hordom, mert így döntöttem. Mert távol akarom tartani magam egy pár ballépésről. Meg akarom védeni magam. Viszont ezt előre kell eldönteni. Mikor már felmerül benned a "húha, szeretkezni akar velem.. mitcsináljak?" kérdés, már többnyire késő, nem feltétlen a józan eszedből fogsz dönteni..
Anya mesélte, hogy az egyik barátnője az egyetemen szűz volt huszonévesen. Miután megtudták róla, mindenki ezzel szekálta. Elkezdte rosszul érezni magát emiatt, úgy érezte, hogy ő kevesebb, ő kimarad. A barátnői ezért aztán "segítettek rajta" Végül is a lány lefeküdt a legjobb barátnője barátjával. (!) Két hét műlva aztán megismert egy srácot... Az a fiú a mai napig a férje, s a lány élete egyik legrosszabb döntéseként gondol vissza a fölösleges egyéjszakásra... "Két hetet! Csak két hetet tudtam volna várni!! " Sírta utána anyának... Nem tudom, Te hogy vagy vele, de én szeretnék mindent megtenni azért, hogy ne járjak így..."
Barátom. Keresztényék embereket öltek, kínoztak meg hivatalosan. Nehogy már ugyanazok, akik MÁSOK életére törtek, előírják, hogy mit tehet az ember a SAJÁT életével.
Nem az a keresztény aki azt állítja magáról, hanem az, akinek ez a tetteiben is megnyilvánul. A keresztény Jézus tanításait követi, s ott nem találsz olyat, hogy ölj s kínozz embereket. Pontosan ennek az ellenkezőjét tanítja. Tehát aki öl és kínoz emberek, lehet akár kereszt is a ruháján, lehet akár pap is, vagy bárki, valójában nem keresztény, mert nem Jézus útján jár.
"Tehát azt mondod, hogy a pápa nem keresztény." Erősen ívelt következtetés (részedről), erre utalást nem találsz mondataim között :).
"Nem az a keresztény aki azt állítja magáról, hanem az, akinek ez a tetteiben is megnyilvánul. A keresztény Jézus tanításait követi, s ott nem találsz olyat, hogy ölj s kínozz embereket..."
VÖ:
hu.wikipedia.org/wiki/Keresztes_h%C3%A1bor%C3%BAk
A súlyos beteg is az utolsó pillanatig reméli, hogy meggyógyul, még ha sokszor fájdalmában kéri is, hogy meghalhasson.
Korábban erre utaltam, amit egyesek testvéri segítségnyújtás címén végeztek, az öldöklés, védtelen emberek lemészárlása, rablás, az minden volt, csak nem keresztény megnyilvánulás, minden volt csak nem szentesített cselekedet.
A háborúval sem értek egyet, Szent Ferenc példáját látom magam előtt s a Szentírás szavait.
Én megoldottam az eutanáziámat, 2003-ban, 45 évesen bekaptam egy nagyon kemény infarktust. A szívkatéterezés közben, kétszer állt le a szívműködésem, kétszer élesztettek újra, 1 órán belül. A mellkasom úgy nézett ki, mint ahol grillpartit rendeztek. Szépen be voltak égve a "vasaló" nyomok. Úgyhogy én már elmondhatom jogosan: az igazság odaát van!!!
@Kakastoll: nem szeretnék nagyon belebonyolódni, meg így leírva nagyon hoszú lenne, de egy dolog tény: az a bizonyos szürke, félhomályos alagút létezik. Nagyon-nagyon érdekes volt.........! Pedig sosem hittem az ilyen dolgokban, nálam kevés szkeptikusabb ember él a földön.
Az élethez szívműködés és légzés szükséges. ezek hiánya bizonyos idő után végzetes.
szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_048.html
@barnan: "A halálélmény majdnem ugyanolyan, mint a születésé. A halál megszületés egy másik létre, amit egészen egyszerűen lehet bebizonyítani." úgy érzem, ez közel van az igazsághoz, a halál egy ajtó lehet, ami egy másik tudatállapotba visz
@barnan: kir-rel még kicsit csörtézzetek, olyan jó olvasni!:))
Találsz két linket (vasárnap, 22:00, ma, 22:51), kérlek, olvasd el a mögöttes tartalmat a témában.
- álmodunk, alszunk és mégis minden valóságos, hol történik ez térben?
- kilépünk testünkből és olyan dolgokat írunk le, vakok színeket, amiket normál körülmények között nem tehetnénk
- kicsit a hithez is: keresztények kapják meg a szent lélek keresztséget s tanulás nélkül kezdenek el idegen nyelveken beszélni, prófétálni, meglátnak előre dolgokat, gyógyítanak (megelevenednek azon dolgok, amelyeket a bibliában mesének tartottam)
...
minél több a válasz, annál több a kérdés és azt érzed egyre kisebb vagy s átértékeled életed
Miért?
Eleshetnek, hozhatnak rossz döntéseket, de fel kell állniuk, ha kell százszor és folytatni kell útjukat.
Tudatosan törekedniük kell arra, hogy ezeket legközelebb elkerüljék. Sok esetben maga a hit segíthet abban, hogy olyan dolgokat formáljanak át magukban, amelyet e nélkül nehezen lennének képesek megtenni.
Jézus tanítása tart fáklyát az úton, s ezen az úton a kísérőd mellette a szeretet.
www.youtube.com/watch?v=pAp2Mssyiw0&feature=related
(nem magyar nyelvű, de magáért beszél)
A vegetatív életmód miért is jó? Nem érzel, nem érzékelsz, nem tudsz mozogni, nem tudsz kommunikálni. Helyette viszont értelmetlenül rabolod valaki az idejét, mert téged ápol.
ma, 07:08
Egy nap alatt rendkívül megváltozott a véleményed akereszténységgel kapcsolatban. Most már a kereszténységbe belefér nálad a gyilkosság is, mert majd úgyis "feláll, és folytatja az utat".
Ha valaki segítségre szorul és segítesz neki, akkor az értelmezésem szerint nem időrablás. A tested csak a lelked temploma, de nem több: www.youtube.com/watch?v=Q4f_UNMNONA
video.google.com/videoplay?docid=-110994457873269335#
Sajnálnom ha így gondolod, így értelmezted soraimat, ez is mutatja, van még mit tanulnom. A legtökéletesebb választ ne tőlem várd, olvasd el a Szentírást, kezdve az Újszövetséggel.
Bűnnek számít nálam már az is, ha megbántok valakit, rossz érzéssel tölt el ha lenézek másokat, ha engedek a pénz kísértésének és sorolhatnám. Sokszor elesek, tisztában vagyok vele, emberből vagyok, de fel kell állnom és folytatnom kell, törekednem arra, hogy következő alkalommal ellent tudjak állni ezen dolgoknak. Az utat jártam Jézus nélkül és most járom Krisztust keresve. Remélem egyszer elérek oda, hogy tényleg nem én leszek magam origója, a középpontba Jézus kerül, s tudom majd azt mondani: nem az a lényeg, hogy én mit akarok, hanem az amit Te.
(bocs ha kicsit elvont volt az előző pár sor)
Van, aki fiatal és van egy csomó öreg
Van aki hiszi, és van, aki vallja
Hogy a születés az eleje
A halál meg az alja
Az életnek, szerintem tévednek
Ehhez semmi köze nincs az éveknek
Remélem érted, amiről éneklek
A dolgok bármikor utolérhetnek
Nem ezt mondtam. Annak nincs értelme, hogy egy vegetatív testet életben tartsunk, De feltehetjük a kérdést így is: Miért érdemes élni? Az élményekért, a mosolyért, társunk öleléséért, a megbecsülésért, a szeretetért, a küzdelemért, azért, hogy tanulhatunk, tapasztalhatunk, segíthetünk. Vegetatív állapotban mindez nem létezik. Nincs értelme így élni.
"Sajnálnom ha így gondolod, így értelmezted soraimat, ez is mutatja, van még mit tanulnom. A legtökéletesebb választ ne tőlem várd, olvasd el a Szentírást, kezdve az Újszövetséggel."
Tiszteletben tartom, hogy vallásos vagy, és egy bizonyos értékrendszer szerint akarsz élni. Ezzel együtt az általad választott vallásnak van múltja is, aminek szerves részét képezi, hogy az egyház tagjai rengeteg más gondolkodású embert tönkretettek, megkínoztak, megnyomorítottak, kihasználtak, zsaroltak, megfélemlítettek, megöltek. Ebben a főbűnös a pápa, aki szerinted a te megfogalmazásod szerint nem lehet keresztény.
A te dolgod, hogy ezt az ellentmondást hogy dolgozod fel, én csak arra világítottam rá, hogy az ellentmondás létezik.
Azt gondolom, mindenre ezen életünkben nem is fogunk választ kapni. Krisztus keresztre feszítése sem értelmezhető önmagában, értelmet csak Húsvéttal együtt tekintve nyer.
Másban hiszel Te és én. Igazad van, nem sok értelme van vegetatív testben élni, de csak akkor, ha a vonatkoztatási rendszerünk origója ezen világunkban van, az enyém viszont nem s ezért én másként értelmezem azt, amit Te értelmetlennek találsz.
A keresztény vallásnak hitelességét nem a múltban betöltött emberi döntések határozzák meg számomra, hanem annak forrása. Ez pedig Jézus, akinek tanításában nem találok ellentmondást, aminek középpontjában a szeretet áll. Akkor is etalon lehetne tanítása, ha a keresztény vallástól függetlenül olvasnám azokat (lásd Mahatma Gandhi)
Abban igazad van, hogy történtek és ma is történnek nem keresztény cselekedetek az egyházon belül (és tömegében azon kívül). Azt, hogy a pápa (tudjuk több is volt) nem volt keresztény, nem jelenthetem ki, mivel csak részletében ismerem szívének mozgatórugóit (mohamedánok által megtámadott keleti keresztények segítségére küldött felszabadító sereget). Nem ismerem múltját, nem ástam bele magam életébe, nem gondolom, hogy az én tisztem lenne pálcát törni felette a kérdésben, hitem szerint végső esetben ezt JóIsten érdemei szerint megcselekszi. Saul még csak nem is felszabadító seregeket gyűjtött, saját kezével keresztényeket gyilkolt, majd megtért. Kijelenthető Pál apostolra, hogy keresztény volt vagy sem? Egyetlen momentum kiragadásával ezért nem döntenék. A szívet s gyümölcsöket együttesen kell tekinteni. Az viszont eldönthető, hogy egy konkrét cselekedet keresztényi vagy sem. Ezektől függetlenül önmagában a háború meghirdetése (még ha az felszabadító háborúnak is indult) szerintem nem egyeztethető össze Jézus tanításával.
Másabb a helyzet, ha azokat a kereszteseket tekintem, akik öldököltek, gyűlöletből, haszonszerzésből, fosztogattak s mindezt a megbánás parányi szikrája nélkül. Az inkvizíciókat vezető papokat is ide sorolnám, mint ahogy a folytonos pedofíliát művelőket is (s biztosan lehetne folytatni még a sort).
Ha a téma tényleg ennyire érdekes, érdemes lenne elolvasni a már említett II. János Pál „mea culpa” dokumentumát, amelyben a katolikus egyház nevében beismeri és bocsánatot kér ezen bűnökért, itt végig követhető (nem laikus véleményként), hogy mi a témában az egyház hivatalos álláspontja. A pápa pontosan a Te általad is említett ellentmondások feloldásáért, a keresztények és az emberiség közötti kiengesztelődés fontosságára való tekintettel tette meg ezen bocsánatkérését.
Úgy tudom a k.egyház hivatalos álláspontja ehhez hasonló:
"Sem az Ószövetségben, sem az Újszövetségben, sem az Egyház hagyományaiban és tanításában nincs szó a reinkarnációról, annak semmilyen formájáról, bár némely szövegben érzékelhetjük ennek a doktrínának az ismeretét."
S persze olvasni más, kevésbé kötött, egyéni értelmezéseket is: jezsuita.blog.hu/2009/03/03/kereszteny_reinkarnacio_1
Jómagam elsősorban a Szentírást tanulmányozom, annak tartalmát, így mivel ez központi témaként nem kerül elő, így részleteibe nem ástam bele magam (elnézést).
Apokrif iratok utalnak a reinkarnációra és arra is, hogy Jézus szólt róla.
De az egyháznak csak egy szerepe van: Saját hatalmát bármi áron megőrizni. A hit itt ehhez csak maszlag:(
Önmagában nem hiszem, hogy egy erkölcsi alaptól hitre juthatnék. Nem hiszem, hogy el tudnám fogadni pl. a halál utáni élet valóságát, vagy el tudnának érni olyan tanítások, mint:
- "ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel" vagy
- "szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért"
Azt láttam, hogy vannak ilyenek emberek, de finoman szólva csodabogaraknak tekintettem őket mindig is.
Viszont olyan élethelyzetekbe kerültem, amelyekről korábban nem is álmodtam, amikor rá kellett jönnöm, sok mindent meg tudok oldani saját erőből (vagy mások segítségével), de meg kellett ismerkedtem lehetőségeim korlátaival,
s látnom kellett kis darabjaimat.
S ekkor el kezdtek működni azok a dolgok, amelyeket olvastam a Bibliában, de nem értettem eddig és nem is fogtak meg korábban. Azt kezdtem látni, hogy a két dimenziós tartalom kilép a lapok közül. Kezdtek megfogni a sorok, s elgondolkoztam. Ha az ott olvasottak meg tudnak elevenedni, ha nálam is tudnak működni, ha belül találkozhatok Jézussal, erőtlenségemben erőt, segítséget kapok helyzetekben, ha segítségével tényleg meg tudom tartani tanításait, s ha meg is van bennem az igény ezek megtartására, a szeretet középpontba helyezésére, az már több, mint egy jó erkölcsi tanítás betuszkolása értékrendembe, az már maga a Krisztusba vetett hit működése. Ehhez viszont a megkezdett úton végig kell haladni. Rengeteg kérdés maradt bennem is, soha nem fognak elfogyni, sokszor gyötörnek kétségek, sokszor földre huppanok, de ahhoz, hogy a meglévőek tekintetében tisztábban lássak, haladnom kell. Azt látom, nem felesleges dolog imádkozni és saját szavaimmal megszólítani Őt. Kezdem megérteni és befogadni azt, ami korábban távolt állt tőlem: "Ne az legyen amit én akarok, hanem amit Te akarsz"
S az egyik legfontosabb: a hitet nem mi szerezzük, azt nem lehet előkaparni sehonnan, azt kapjuk az úton, ajándékba.
Mert ha csak egy egyházra érted akkor a többi miért hallgat ?
Sokan félreértik az ott írottakat.
Megütöttek? Tartsd oda másik orcád is!
Eredetileg ez a legnagyobb sértés volt abban az időben.
"Miért nem úgy ütsz mint egy férfi? Csak akkorát ütsz mint egy gyermek vagy asszony!"
Szóval tessék vigyázni a szóvirágok értelmezésével!
Amit én írtam, azt egy kettő kötetes (írója Vermes prof) biblia recenzió elolvasása után mertem leírni.
Az újszövetség nagy része az aktuális politikai érdekek mentén íródott, lásd: Pál apostol leveleit.
No azokat is becsületesen "korrigálták":(
Szerintem nem átírták, hanem sokszor helytelenül fordították....és a mai napig helytelenül magyarázzák.
"Valójában először csak II. János Pál pápa nevezte az inkvizíció "munkáját" nyíltan szégyennek. Egy 1994-ben kelt, bíborosoknak írt levelében végre kimondta: "Hogyan lehet elhallgatni a hit nevében elkövetett erőszaknak megannyi formáját? A vallásháborúkat, az inkvizíció törvényszékeit és az emberi jogok megsértésének más formáit?" A Péter apostol székében trónoló katolikus egyházfő elismerte, hogy módszereit tekintve az inkvizíció a Gestapo, a KGB és a Stasi előfutára volt...."
Dr. Vermes Géza magyar származású Oxfordi Egyetem professzor, judaisztika és korai keresztény irodalom világhírű szakkutatója, ókortörténész, vallástörténész. II. világháború után elhagyja az országot, majd később hátat fordít a kereszténységnek és a gyökerei felé kezdi keresni önmagát, a zsidóságnál. Oxfordban zsidó tanulmányok professzora lesz, a holt-tengeri tekercsek híres kutatója.
Megsemmisítő kritikát ír a Da Vinci-kód alapjául szolgáló áltudományos elméletekről a The Times hasábjain. Vermes szerint a történelmi Jézus portrájának rekonstruálásához szükséges forrás mindig is rendelkezésünkre állt. Ez az Újszövetség. A Jézus életével kapcsolatos koholmányok közül a legkárosabbnak a második században keletkezett Júdás evangéliumát tartja. Szerinte a görög-keresztény spekuláció tipikus terméke a Júdás-evangélium. A pogányok, zsidók és keresztények között virágzott a gnoszticizmus. A gnosztikusok egyoldalú nézőpontjából a gyilkos Káin, Szodoma és Gomorra züllött lakói, és mindenekfelett Júdás voltak az igaz emberek, miközben a többi tizenegy apostol és az Ószövetség szent emberei a bűnt szolgálták. Júdás evangéliuma gazdagítja a gnoszticizmusról való ismereteinket, de Jézus életének tanulmányozásában irreleváns.
Írásos hivatkozások:
Polükarposz, Szmürna püspöke 140 körül Máté, Lukács és János evangéliumából, János leveleiből idéz, Pál leveleit ismeri.
Antiokhiai Ignác, a 117-ben vértanúhalált halt püspök Pál leveleit használja hét levelében.
Kelemen, a római gyülekezet püspöke Máté, Márk és Lukács evangéliumából, az Apostolok cselekedeteiből és néhány újszövetségi levélből idéz.
Tatianosz szír egyházatya 160 körül a négy evangélium történetének kronologikus összeolvasásából megalkotja a Diatesszaront, a négy harmóniáját.
A megtalálójáról elnevezett Muratori töredék a második század végén szinte az összes ma elfogadott újszövetségi iratot említi.
Papiasztól, Hierapolisz püspökétől tudunk meg a legtöbbet az evangéliumok keletkezési körülményeiről.
Irenaeus, Lyon és Vienne püspöke 180 körül Az eretnekségek ellen című művében a ma ismert mind a 27 újszövetségi könyvből idéz.
A következő legrégebbi papiruszlelet két papiruszkódex, amelyeket egy Chester Beatty nevű tudós vásárolt meg az 1930-as években. Mindkét kódex körülbelül az i. sz. 200 körüli évekből való. Az egyik Máté, Márk, Lukács és János evangéliumát és az Apostolok cselekedeteinek könyvét tartalmazza, a másik Pál nem pásztori leveleit a Zsidókhoz írt levéllel együtt. Az előbbi jelzi, hogy már igen korán elkezdték a négy evangéliumot egy kötetben terjeszteni mint összetartozó iratokat, időnként az Apostolok cselekedeteivel együtt. Szintén a 200-as évekből származó papiruszokon megtalálható a Jelenések könyve, Pál Tituszhoz írt levele és János első levele is.
Közzéteszik az interneten a világ legrégebbről fennmaradt kéziratos bibliájának első részleteit. A teljes kézirat várhatóan 2010 júliusában kerül fel a világhálóra (www.codex-sinaiticus.net), bárki számára elérhetőek lesznek, kiváló minőségben. A Codex Sinaiticus, azaz a Sínai kódex a IV. században keletkezett Egyiptomban. A görög nyelvű szöveg az Újszövetséget hiánytalanul, az Ószövetséget részben tartalmazza. A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1859-ben találta meg Constanin von Tischendorf német kutató a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostor égetésre szánt papírjai között. A felbecsülhetetlen értékű dokumentum részei ma négy helyen találhatóak: a londoni British Library-ben 347 lapot, a Lipcsei Egyetem könyvtárában 43 lapot, a Szent Katalin kolostorban 12 lapot és 14 töredéket, a Szentpétervári Nemzeti Könyvtárban pedig 3 laptöredéket őriznek.
Hasonlításképpen: Az Augustus kori Livius római történetíró (i. e. 59–i. sz. 17) megírta Róma őstörténetét, vagyis hozzá képest 700 évvel korábban történt eseményekről számolt be művében. Livius legkorábbi kézirata azonban csak a XI. századból maradt ránk, tehát az általa megírt események és a fennmaradt "forrás" között csaknem kétezer évnyi szakadék tátong! Ennek ellenére Róma őstörténetét mindmáig Livius beszámolója alapján tanítjuk az általános iskoláktól az egyetemekig.
www.hetek.hu/hit_es_ertekek/199804/imaklubok_az_iskolakban
www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200907/pert_nyert_a_jezusban_hivo_zsido_pek
(elnézést a hosszért)
Új hozzászólás