XVI. Benedek: senki sem birtokosa a saját életének

@kir@: viszont, amit írtam, nem jelenti azt, hogy nem lehet igazad. Nem katolikus, de keresztény véleményeket hallgatva is találkoztam korábbi pápákkal kapcsolatosan, "nem keresztény pápa" nézetekkel. Fontos volt II.JP bocsánatkérése (ha kicsit megkésve is), minden korábbi bűnért, bárki követte is azt el. Nem is annyira miattunk, emberek miatt, hanem azért, mert ezekkel azt piszkították be, akinek ezekhez a dolgokhoz az égvilágon semmi köze.

utána olvasgattam:
"Valójában először csak II. János Pál pápa nevezte az inkvizíció "munkáját" nyíltan szégyennek. Egy 1994-ben kelt, bíborosoknak írt levelében végre kimondta: "Hogyan lehet elhallgatni a hit nevében elkövetett erőszaknak megannyi formáját? A vallásháborúkat, az inkvizíció törvényszékeit és az emberi jogok megsértésének más formáit?" A Péter apostol székében trónoló katolikus egyházfő elismerte, hogy módszereit tekintve az inkvizíció a Gestapo, a KGB és a Stasi előfutára volt...."

@csutak: tanulságos a téma, olvasgatok tovább:
Dr. Vermes Géza magyar származású Oxfordi Egyetem professzor, judaisztika és korai keresztény irodalom világhírű szakkutatója, ókortörténész, vallástörténész. II. világháború után elhagyja az országot, majd később hátat fordít a kereszténységnek és a gyökerei felé kezdi keresni önmagát, a zsidóságnál. Oxfordban zsidó tanulmányok professzora lesz, a holt-tengeri tekercsek híres kutatója.

Megsemmisítő kritikát ír a Da Vinci-kód alapjául szolgáló áltudományos elméletekről a The Times hasábjain. Vermes szerint a történelmi Jézus portrájának rekonstruálásához szükséges forrás mindig is rendelkezésünkre állt. Ez az Újszövetség. A Jézus életével kapcsolatos koholmányok közül a legkárosabbnak a második században keletkezett Júdás evangéliumát tartja. Szerinte a görög-keresztény spekuláció tipikus terméke a Júdás-evangélium. A pogányok, zsidók és keresztények között virágzott a gnoszticizmus. A gnosztikusok egyoldalú nézőpontjából a gyilkos Káin, Szodoma és Gomorra züllött lakói, és mindenekfelett Júdás voltak az igaz emberek, miközben a többi tizenegy apostol és az Ószövetség szent emberei a bűnt szolgálták. Júdás evangéliuma gazdagítja a gnoszticizmusról való ismereteinket, de Jézus életének tanulmányozásában irreleváns.

Az újszövetségi iratok, evangéliumok görög nyelven íródtak, kb. i.sz. 60-as évek elején. A négy evangélium Jézus életének jó néhány eseményét kétszer-háromszor is, sőt néha négyszer is megerősíti, amit a mózesi törvény azon rendelkezése tesz érthetővé, amely a tanúskodás kritériumaként megemlíti: „Két vagy három tanúbizonyságára áll meg minden dolog.”

Írásos hivatkozások:
Polükarposz, Szmürna püspöke 140 körül Máté, Lukács és János evangéliumából, János leveleiből idéz, Pál leveleit ismeri.
Antiokhiai Ignác, a 117-ben vértanúhalált halt püspök Pál leveleit használja hét levelében.
Kelemen, a római gyülekezet püspöke Máté, Márk és Lukács evangéliumából, az Apostolok cselekedeteiből és néhány újszövetségi levélből idéz.
Tatianosz szír egyházatya 160 körül a négy evangélium történetének kronologikus összeolvasásából megalkotja a Diatesszaront, a négy harmóniáját.
A megtalálójáról elnevezett Muratori töredék a második század végén szinte az összes ma elfogadott újszövetségi iratot említi.
Papiasztól, Hierapolisz püspökétől tudunk meg a legtöbbet az evangéliumok keletkezési körülményeiről.
Irenaeus, Lyon és Vienne püspöke 180 körül Az eretnekségek ellen című művében a ma ismert mind a 27 újszövetségi könyvből idéz.

A legrégebbi papiruszlelet, az úgynevezett John Rylands-papirusz, körülbelül i. sz. 120-ból való, és János evangéliumának néhány versét tartalmazza, eredetileg egy papiruszkódex része volt, amely János evangéliumát vagy esetleg mind a négy evangéliumot tartalmazta.

A következő legrégebbi papiruszlelet két papiruszkódex, amelyeket egy Chester Beatty nevű tudós vásárolt meg az 1930-as években. Mindkét kódex körülbelül az i. sz. 200 körüli évekből való. Az egyik Máté, Márk, Lukács és János evangéliumát és az Apostolok cselekedeteinek könyvét tartalmazza, a másik Pál nem pásztori leveleit a Zsidókhoz írt levéllel együtt. Az előbbi jelzi, hogy már igen korán elkezdték a négy evangéliumot egy kötetben terjeszteni mint összetartozó iratokat, időnként az Apostolok cselekedeteivel együtt. Szintén a 200-as évekből származó papiruszokon megtalálható a Jelenések könyve, Pál Tituszhoz írt levele és János első levele is.

Közzéteszik az interneten a világ legrégebbről fennmaradt kéziratos bibliájának első részleteit. A teljes kézirat várhatóan 2010 júliusában kerül fel a világhálóra (www.codex-sinaiticus.net), bárki számára elérhetőek lesznek, kiváló minőségben. A Codex Sinaiticus, azaz a Sínai kódex a IV. században keletkezett Egyiptomban. A görög nyelvű szöveg az Újszövetséget hiánytalanul, az Ószövetséget részben tartalmazza. A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1859-ben találta meg Constanin von Tischendorf német kutató a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostor égetésre szánt papírjai között. A felbecsülhetetlen értékű dokumentum részei ma négy helyen találhatóak: a londoni British Library-ben 347 lapot, a Lipcsei Egyetem könyvtárában 43 lapot, a Szent Katalin kolostorban 12 lapot és 14 töredéket, a Szentpétervári Nemzeti Könyvtárban pedig 3 laptöredéket őriznek.

Hasonlításképpen: Az Augustus kori Livius római történetíró (i. e. 59–i. sz. 17) megírta Róma őstörténetét, vagyis hozzá képest 700 évvel korábban történt eseményekről számolt be művében. Livius legkorábbi kézirata azonban csak a XI. századból maradt ránk, tehát az általa megírt események és a fennmaradt "forrás" között csaknem kétezer évnyi szakadék tátong! Ennek ellenére Róma őstörténetét mindmáig Livius beszámolója alapján tanítjuk az általános iskoláktól az egyetemekig.

ezek pedig érdekesek:
www.hetek.hu/hit_es_ertekek/199804/imaklubok_az_iskolakban
www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200907/pert_nyert_a_jezusban_hivo_zsido_pek
(elnézést a hosszért)