A gyermekeimet nézem. Éppen azt játsszuk, hogy rajzolok valamit, teljesen mindegy, hogy mit, azután mesélek, improvizálok. Egy mondat én, egy mondat ő. Egy ezredrész másodperc, és már szárnyalunk is a képzelet világában. Velük még ez megy. A metrón, ha van olyan plakát, amin még egyszerű képek vannak, ugyanezt tesszük - meséket szövünk.
Forrás:
Kultúrpart
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás