Tudom nem lehet megoldani a kérdésem ilyen rövid idő alatt, de Ön szerint mi legyen a lépés részemről, hogy ne érezzem ezt, azt biztos megtudja mondani. 56 éves nő vagyok, tulajdonképpen szerető család, - egy lányom van, és két unokám 5 éves, és 6 hónapos. Imádom őket, és imádom a lányom, a vejem, és a párom is. Mégis úgy érzem, hogy nincs szükség rám a családban. Miért? - Most veszítettem el a munkámat, ami nagyon megvísel (bank-biztosítás vonalon). Most interjúkra járok, van szabadídőm. Én is meghetek velük sétalni ( a párom, a lányom a kicsi,a párom kőszobrász-restaurátor így ídőszakos a munkája is, tehát sokat van itthon. Sokat besegít a lányomnak. Vigyázz a kicsire, elviszi sétálni. Most már ott tartunk, ha vásárolni megyünk akkor én mindig rosszat veszek le polcról, nem jól csinálom ezt-meg azt... A lányom állandóan rámszól ...anyu enged már el a kocsit, anyu ezt nem úgy kell. Felneveltem őt, nem volt könnyű egyedül. A párom itthon mindent megtesz, vásárolt,...

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.