Amikor másképp vélekedsz a világról, a hitről, mint a párod

"Hogyan érthetitek meg egymást, ha a párod vallásos, rendszeresen jár istentiszteletre, szertartásokra, imádkozik, téged pedig kiráz a hideg a templomoktól?"
Az ilyen emberek egyáltalán hogyan tudnak összeházasodni ?

@Csizmás Kond: Úgy hogy szeretik egymást! Lehet külön vallás is , attól még lehet együtt élni. Nem muszáj kísérgetni mindenhova a másikat.

@varrólány: Teljesen nem a vallásra értettem hanem úgy általában az érdeklődési körre.
Két ember akiknek kevés vagy hiányzika közös téma hamar kiábrándulnak egymásból.

@Csizmás Kond: Már eleve más egy férfi ,és más egy nő érdeklődési köre. De téma az lehet közös , a beszélgetés .

@varrólány: Két különböző személy nagyon kevés ideig tud egymás közelében maradni.

@varrólány: 18:39-re : Jogos az észrevételed, nem kell kísérgetni a másikat templomba. Menjen csaak egyedül, egy órácskát az istenével lesz. Ha neki ez lelki békét, megnyugvást ad, ám tegye. Vagy ha napközben betér egy templomba, vagy kápolnába egy rövid imára, mert szükségét érzi miért ne tegye?
És bizonyára azért kerültek össze, mert zeretik egymást!

,

Lehet ez is egy válási ok, de amikor már állandó veszekedésekké fajul a dolog, akkor előkerülnek olyan sérelmek amit eddig észre sem vettek.
A fiatalok 6 éve voltak házasok, amikor a nő bigott vallását szóbahozta a férj.
A fiatalasszony viszont már szeretett volna gyereket, a férj viszont nem.( a közös családi ház építése miatt) A konfliktus összetett volt, válás lett a vége.

@Szvetlana: Amit a Nőkorszak felvetett, az túlnyomórészt a vallással foglalkozik, ha a két fél közül az egyik ilyen, a másik nem, akkor jobb, ha nem kötik össze az életüket

@silber13: Ez lenne az ésszerű, de két szerelmesnek ugyan hiába beszélsz:))
Amiről én írtam, ott nagyon közrejátszott a kisfeleség anyukája aki generálta a helyzetet.
A minden vasárnapi mise, meg esti misékkel aztán besokalt a férj. De hát az anyóssal szemben tehetetlen volt.

@silber13: Magunkról nem tudok példát írni, mert egyikőnk sem vallásos.

@Szvetlana: Mlért? Egy fedél alatt laktak? A férj nem tudta elzavarni a templomba egyedül?

@silber13: Közös háztartásban éltek, a házuk még csak épült. A kisfeleség a kedves mamával jártak édeskettesben a gyakori misékre. Ebből lett elege a férjnek, aztán eléggé eldurvult a dolog.

@silber13: 11.06 Elég sok templomban jártam de mint látogató , és nagyon jó az ottani csend és nyugalom.
De a szentbeszéd miatt nem mennék, inkább magamban mormogok.

@varrólány: Persze, hogy jó a csend, a nyugi!Ami meg a szentbeszédeket illeti ne olyan hibbantakat hallgass mint a Hegedűsék hanem menj el egy kis falusi templomba, ahol idős a pap. Nem fogsz ott világi dolgokról, politikáról sokat hallani.

Nem hiszem, hogy a keresztény vallások között, (pl.reformátos, katolikus, evangélista), valamint az ateista és keresztény vallású között probléma lenne a vallás.

Lehetnek ugyanazok az emberi értékek fontosak, és az érdeklődés is lehet azonos.
Ha szeretik egymást, akkor az ateista, néha, pl. karácsonykor elkísérheti misére a párját, a másik meg nem kéri, hogy menjen el vele, ha nem akar.
Egy-két gesztus és minden rendben. Az egészséges hittel nincsen semmi baj. A fanatizmus az más dolog.

Ami problémás lehet, az a Jehova tanúja, -nagyon durva- meg a szekták, és a keleti vallások, ezek nem illeszkednek a mi szokásainkba. Más életstílust követelnek,
Egyszer volt -van is- egy ismerősöm, aki egyszer csak úgy döntött, hogy felveszi az iszlám vallást. Addig nem is volt vallásos, de mint mondta, rájött, hogy Ő oda tartozik. Pl. amikor nálunk volt, társaságban, -nem tudom már hány órakor- mondta, hogy ő most imádkozik. Leült a szőnyegre, Kelet felé, stb.
A fejére is mindig kendőt kötött, meg úgy is járt, hogy ne lássák a haját... ez már nehezebb eset.

@Horizont: Arra nem gondoltál, hogy a vallásos még a kezdetek kezdetén egyfajta missziónak tekinti a leendő társ jó útra térítését és ha annyira szereti a másikat, nem is adja fel a harcot?Nem tudom, ezért kérdezem.

@silber13: 18:44 Még a vidéki templom sem, nem akarok hallgatni szentbeszédet , ami van az bennem van legbelül, és ebbe nem fér bele az ilyen Jézusi beszéd.
De a katolikus reggeli, esti imát még most is el tudom mondani , a gyerekkori "tanítás" okából. De sosem éreztem magaménak , annak meg hogy csak elmondjak valamit nem sok értelme van.
Amúgy is református vagyok , ez egyik mamám volt katolikus.