Kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) most lezárult átfogó hatósági élelmiszer-minőségi vizsgálata is megerősítette, alátámasztva a korábbi vizsgálat eredményét – közölte a földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Fazekas Sándor elmondta, mintegy 100 termék mintáit vizsgálták a szakemberek, és kiderült, hogy a multik nagy arányban gyártanak silányabb minőségű termékeket Magyarországon, illetve szállítanak Magyarországra.
Hozzátette: aggasztó, hogy a megvizsgált tételek 70 százalékánál kisebb, vagy nagyobb minőségi eltérés volt tapasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest. Az eltérések szinte minden esetben a magyar fogyasztók kárára voltak tapasztalhatók a mérések alapján. Sok termék esetében az érzékszervi különbségek is azonnal észrevehetőek, másoknál az analitika, a laboratóriumi módszerek segítenek az eligazodásban – jegyezte meg a miniszter.
Visszatérő jelenség, hogy a magyar piacra kerülő termékeknél a multik silányabb, gyengébb minőségű összetevőket használnak fel, kevesebb a természetes alapanyag, több ízfokozót használnak.
Visszautasítjuk, hogy a magyar és a közép-kelet-európai vásárlók egyfajta élelmiszer-diszkrimináció áldozatai legyenek, visszautasítjuk, hogy a megkülönböztetés ebben a formában is megjelenjen.
Jogos az a vásárlói igény, az az állami elvárás, hogy azonos termék, azonos márka azonos minőségben álljon rendelkezésre Európa ezen térségében is – szögezte le. Ne csapjanak be bennünket, ezt a magyar álláspontot osztja több ország is, így a V4-ek, de például Görögország, Románia és Bulgária is – fogalmazott Fazekas Sándor. A vizsgálat eredményeit az illetékes uniós szerveknek fogják eljuttatni, és közösségi szintű szabályozást sürgetnek.
Zsigó Róbert, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár elmondta, hogy a vizsgálat megerősítette azt, amit a magyar vásárlók többször jeleztek az elmúlt hetekben: több esetben csak a nyugat-európaitól eltérő minőségű terméket tudtak csak vásárolni Magyarországon.
A vizsgálat nemcsak a márka azonos termékekre, hanem a nagy élelmiszerláncok sajátmárkás termékeire, valamint egyes márkák nem azonos, hanem hasonló kinézetű és összetételű termékeire is kiterjedt. A szakemberek 96 termékpár összehasonlító vizsgálatát végezték el, a mintavétel Magyarországon kívül Ausztriában és Olaszországban történt. Összesen 84 élelmiszert, 7 sört, 5 kutya- illetve macskaeledelt vizsgáltak meg.
Ezek közül 71 esetben találtak minőségi különbséget, 25 esetben nem volt eltérés. Harminc esetben csak érzékszervi, 8 esetben csak összetételbeli, míg 33 terméknél érzékszervi és összetételbeli különbéget is kimutattak. Az összehasonlítás kiterjedt a feltüntetett összetevőkre, az ebből adódó esetleges minőségi különbségekre, az azonos összetevők melletti érzékszervi különbségekre is.
A vizsgálat során alapvetően három nagy kategóriát különböztettek meg a szakértők: azonos márkájú és külső megjelenésű, azonos összetételű termékek (51 darab); azonos márkájú és külső megjelenésű, de különböző összetételű termékek (25 darab); hasonló termékek (20 darab). Ezekben az esetekben nem teljesen azonos nevű termékekre terjedt ki a vizsgálat, hanem a hazai kiskereskedelemben elérhető terméket, egy annak megfeleltethető külföldivel vetették össze.
A vizsgálat szerint előfordul, hogy rosszabb minőségűek a magyar piacon forgalomba hozott termékek, jellemző, hogy gyengébb minőségi nyersanyagot, több ízfokozót, kevesebb tápértéket, olcsóbb összetevőket használnak a magyar piacra kerülő élelmiszereknél. Előfordul, hogy a külföldi élelmiszergyártók spórolnak a magyar fogyasztókon, miközben az árakban nem feltétlenül van különbség, sőt sok esetben még drágább is a Magyarországon elérhető termék.
A vizsgálat részletes eredményei elérhetők a Nébih honlapján.
50 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Pedig a jó minőség nem mindig ár függő, csak odafigyelés és tudatosság kérdése.
"Te a multikat véded a magyarokkal szemben? Hülye vagy!"
Ha már fikázod a multikat és véded a magyar terméket:
1) @cs.n.: NEBIH-es inkjében láthatod, hogy nyugaton 80-90 százalékban drágábbak a megvizsgált élelmiszerek.
Tehát a kormány által sulykolt infók hazugok!
2) Megkérdezem, hogy fordított esetben miért nem sírnak a mélymagyarjaink?
Pl. Pick téliszalámi esetében.
A tesztben ez szerepel, mint különbség:
- nyugati: "élénkebb piros színű és metszésfelülete a szélek felé szárazabb, keményebb
állományú"
- magyar: "sötétebb színű és fűszeresebb illatú"
No, és az ár:
- nyugati: "0,8 kg / 13,90 €" (4.240 forint)
- magyar: "0,8 kg / 4999 Ft"
Az nem zavar, hogy Csányi drágábban adja a magyaroknak, mint a németnek, osztráknak?
Írod:
"Én saját magam tapasztaltam a mosóporokat, konkrétan Arielt használtam..."
Nem olvasod a híreket, 10 éves probléma, hogy Magyarországon ipari méretekben HAMISÍTJÁK a jó nevű külföldi mosóporokat.
Ergo olcsó mosóport nem szabad megvenni, mert tuti, hogy mamisított! Ugyanez vonatkozik pl. a motorolajakra is.
Írod:
"Milka csoki szintén rosszabb."
Ez nem igaz. Ezt még a mélymagyar média is elismeri, hogy a Milkaban nincs különbség.
A Milka csoki meg mihez képest ugyanolyan, én 10-15 évvel ezelőttihez hasonlítom és ma már nem is veszek.
A neves gyártók több millió eurót költenek kutatásokra, termékfejlesztésre.
Más enzim oldja például a zsíros foltokat, más a pörköltszaftot, más a vért, a vörösbort, a csokoládét, a kechupot vagy a fűfoltokat.
Van adalék, amelyik abban segít, hogy alacsonyabb hőfok és kevesebb energia is elég legyen a mosáshoz, vagy ne fakuljon ki.
Ezek a speciális adalékok titkosak és drágák, ezért biztosan hiányoznak a hamisítványokból.
Gondolod Körösladányban, a Henkel magyarországi gyárában külön gyártósoron készülnek a német és a magyar piacon forgalomba hozott mosóporok, tisztítószerek?
A Milkáról saját véleményem is van, ezt szoktam enni, tökéletesen azonos a Magyarországon vásárolható, a dánnal, osztrákkal, némettel, franciával. Sőt, ugyanazokkal az ízesítéssel kaphatók, nem úgy, mint pl. a chipsek.
Új hozzászólás