Idén már közel 12 ezren nem kapták meg a diplomájukat azért, mert nem tudták felmutatni az ehhez szükséges nyelvvizsgát.

Csaknem tizenkétezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon 2016-ban azért, mert hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga – tudta meg a Magyar Hírlap. Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a lapnak elmondva kiemelte: ez nem az egyetemek sara, hisz náluk a szaknyelvi oktatáson van a hangsúly, nem pedig az általános nyelv tanításon. A kormány rövidesen felméri, hogy milyen problémák vannak a nyelvtanítás területén a közoktatásban.

Az Oktatási Hivatal számai szerint a nyelvvizsga hiányába diplomát nem kapók száma 2015-ben még „csak” 9354 volt, egy évvel korábban 8500. A lap kérdésére Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke elmondta: míg a korábbi években a „bent ragadt diplomások” éltek és élhettek a Diplomamentő program lehetőségével, most ez már nincs meg. Szerinte hasznos lenne, ha utóbbit a kormány újból elindítaná, hiszen addig, amíg a közoktatásból nem megfelelő nyelvtudással lépnek ki a végzősök, az egyetem végén tízezrek találhatják magukat abban a helyzetben, hogy nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában nem kapják meg a diplomájukat.

2020-tól csak az vehet részt a felsőoktatásban, aki legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, de a szakember szerint ezt a rendelkezést fel fogják függeszteni. Ezt azzal indokolta, hogy az egyetemeknek gazdasági okok miatt is szükségük van arra a nem elhanyagolható hallgatótömegre is, amely nem hozza a követelményt. Megjegyezte, hogy a szülők és a gyerekek is jogosan „lázadnak” majd.

Salusinszky András szerint megoldást jelenthetne a közoktatás nyelvtanításának megreformálása, aminek érdekében a kormány ősztől reprezentatív kutatásba kezd. Ennek részeként szeretnék feltérképezni a problémákat a közoktatásban, így feltárni azt, hogy miért nem tanul meg sok gyerek a kívánt szinten idegen nyelveket. Salusinszky ugyanakkor megjegyezte: nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az egyetemi hallgatók tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy felsőfokú tanulmányaik végére kell a nyelvvizsga. Sokan mégsem tesznek érte semmit.

„Sokszor felmerül, hogy miért kell minden szaknál kötelezően előírni a nyelvvizsga kimeneti követelményt, miért kell például egy földrajzosnak angolul tudnia. A válasz egyszerű: a 21. században a diplomás értelmiségtől elvárható, hogy angolul tudjon, és ugyanilyen alapkompetencia az informatika ismeret is” – mutatott rá Salusinszky András.

Az alelnök reagált arra a programra is, amelyet a napokban jelentett be a kormány, és amelynek részeként 3,3 milliárd forint keretösszegből segítenék elő a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását. Ennek a lényege, hogy a tanulók az iskolában vehetnek részt külön nyelvórákon, amelyeket a nyelvtanárok, illetve felsőoktatási intézmények nyelvszakos hallgatói tartanak majd nekik. Salusinszky András szerint azonban nem helyes egyetemistákkal taníttatni a középiskolás gyerekeket, akik még „nem állnak készen a feladatra”. Úgy vélte, az elmúlt huszonöt-harminc évben a közoktatás, a szülők és a gyerekek rájöttek arra, hogy az iskolarendszeren kívüli nyelvi képzők bevonásával lehet hatékony eredményeket elérni. Éppen ezért azt javasolja, hogy a most induló programba vonják be a nyelviskolákat.

Címlapfotó: Pixabay/Varunkul01 cc0

11 hozzászólásarrow_drop_down_circle

TASzSz
@Equus: Ez még kevés a sikeres nyelvvizsgához!
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Equus
@TASzSz: gondold végig. A hazai nyelvoktatás abból áll, h tanuld meg, mi van a könyvben, értelmetlen párbeszédek, magyarban ismeretlen múlt idejű jövő idő... lehetne sorolni. Közben annyit nem tanul meg, h rendelne egy sört vagy kérne egy lánytól egy puszit németül. Két hónap német nyelvi környezetben többet ér 1 évi tanulástól, amit csak az órákon és a vizsgákon kell elővenni. Érvényes ez angolra a franciára, spanyolra, oroszra ugyanúgy.
TASzSz
@Equus: Értem! Gondold át, miért tud a román, lengyel ukrán szerb, szlovák, stb. jobban mint bármelyik magyar!!! Ott nem néznek szinkronizált filmet...
kokopelli
@Equus: Igazad van,de ha a "nyelvvizsgák történetét" lekövetnéd,akkor rájönnél,
hogy milyen öröklött baromság és érdek van(volt) a háttérben!
A hatvanas években végén mint fiatal diplomás egy tervezőintézetben
kezdtem el "gályázni",ahol a kül. szoc. országokban végzett nagy remény-
ségek álltak ill. kerültek magasabb beosztásba. A nyelv tudása,ami után
ők "nyelvvizsga pótlékot" kaptak,,sokszor nem is volt szükséges a melójuk-
hoz! Volt olyan kolléganőnk (műszaki rajzoló kárpátaljai érettségivel,oroszul.
szlovákul és ukránul perfekt) akinek még esélye sem volt egy nyelvpótlékra!
Egy szónak is száz a vége :=), a régi ß@rt nem olyan egyszerű levakarni,
hát még akkor,ha pénzt is lehet vele keresni,ill. jogtalanul úgy alkamazni,hogy
éppen az "etársaknak" tetszik! ...adni venni a vizsgaeredményt,megakadályoz-
ni valakit az előmenetelben stb...stb..!
A határtól nyugatabbra senki sem érti ezt az "ungarische Scheiße"-t! Tudsz né-
metül,angolul vagy más "külföldiául",vagy nem! Pont.Felveszlek,vagy nem! :=( :=(
Equus
@TASzSz: talán... idegennyelvi környzetben, ha az alapok úgy-ahogy megvannak nem kell két hónap egy friss elmének ahhoz, h ne úgy közölje a gondolatait, h előtte magyarul átgondolja, majd lefordítja az adott nyelvre. Ez nem azt jelenti, h ennyi idő alatt gond nélkül olvassa az ottani újságot, de a hétköznapi érintkezésben boldogulni fog, és egyszer rájön, h nem kell szinkron a filmekhez. Aztán jön az olvasás... Goethe más eredetiben, mint fordításban...
TASzSz
@Equus: Ez még kevés a sikeres nyelvvizsgához!
Equus
@TASzSz: Lajtán túl nem a vizsgapapírt kérik. Ott elég, ha beszéled a nyelvet... :)

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél