Mi történt az Elios körül?

A Népszava szerint megduplázódott az Elios-ügyben kulcsszerepet játszó kft. miután Tiborcz István kiszállt a cégből. 

Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs honlapja szerint a Green Investments Kft.-nek ma is kétféle állapota hatályos. A cégikerpárnak a neve megegyezik, de eltér a cégjegyzékszámuk és az adószámuk is. 2017 nyarán pedig eltérő európai uniós azonosítót is kaptak. A szabályok szerint ilyen duplázódásra nem lenne lehetőség – fedezte fel a Népszava a Pest megyei cégbíróságon.

Az nem egyértelmű, hogy szándékos cégfantomizálás, vagy adminisztratív bakik sorozata áll az eset hátterében. Egy jogász ugyanakkor a lap érdeklődésére úgy fogalmazott:

„Ilyen biztosan nem történik véletlenül.”

Az európai csalás elleni hivatal, az OLAF szerint szabálytalanul, korrupt módon milliárdos megbízásokhoz jutó Elios Innovatív Zrt. ötven százalékos tulajdonosa, a korábban Tiborcz István érdekeltségében lévő Green Investments and Solutions Kft. 2015-ig volt Orbán Viktor vejének tulajdonában. Éppen akkor, a tulajdonosváltáskor történt a rejtélyes duplázódás.

A Pest megyei cégbíróság egyik alkalmazottja a Népszava munkatársának azt mondta, hogy „ez két külön cégnek tekintendő”, és felvetette: az egyik társaságot ki kellett volna vezetni a cégjegyzékből.

A cégduplázódás ráadásul nemcsak adminisztrációs kérdés.

A közvilágítási tenderek sokaságát elnyerő Elios 2015-ben is jól teljesített, a tulajdonosok pedig az arra az évre jutó teljes, 972 millió forintos eredményt kivették osztalékban. A cég története során ez volt magasan a legnagyobb kifizetés. A Green Investmentsre ennek az összegnek a fele, 486 millió forint jutott.

Eddig úgy volt tudható, hogy ez az összeg már a cég Tiborcz István utáni új tulajdonosát, a WHB-csoportot gazdagította. A vállalat sajátos megduplázódása nyomán ugyanakkor már az is elképzelhető, hogy a WHB-érdekeltségű „alapcég” helyett annak fantom-ikertestvére kapta a nagy pénzt, vagyis akár Tiborczhoz ki is kerülhetett ilyen logika alapján – vetette fel a lap.

Azt, hogy végül „merre ment” a pénz, csak az érintett cégek beszámolóiból, a bankok, illetve az adóhatóság nyilvántartásaiból lehetne megállapítani – írja a lap.

Cikk- és címlap: Pixabay

(Népszava)