Bánki Erik: a lakás-takarékpénztárak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket

A lakás-takarékpénztárak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem szolgálták eredményesen az otthonteremtési célokat – közölte a fideszes Bánki Erik.

A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény módosítását előterjesztő képviselő a javaslat összevont vitájában közölte, a Fidesz- és a KDNP-frakció képviselői régóta dolgoznak azon, hogy minél több módon támogassák a magyar családok boldogulását, otthonhoz jutását.

A Fidesz-KDNP-nek egyetlen cél elfogadható, hogy minden magyar család belátható időn belül otthonhoz jusson

- tette hozzá.

Közölte:

az 1996-ban, a szocialista kormány idején bevezetett lakástakarékoknak az volt a célja, hogy ösztönözzék a lakáscélú megtakarításokat, elősegítsék a lakásvagyon-állomány értékmegőrzését, valamint megteremtsék a lakás-előtakarékosság zárt rendszerét állami támogatással.

A tapasztalatok szerint a lakástakarékok nem szolgálták eredményesen az otthonteremtési célokat, mi több, a négy lakás-takarékpénztári szolgáltatást nyújtó cég az állami támogatás egy részén 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitot tett zsebre – mondta.

Bánki Erik közölte,

a pénztárak jelentős, 20 és 60 ezer forint közötti szerződéskötési díjat és az átlagnál jóval magasabb folyószámlavezetési díjat kértek el.

Elmondta, az érintettek csak a megtakarítások egynegyedét fordították lakásvásárlásra és az adófizetőknek is rendkívül költséges volt ez a támogatási forma.

Kifejtette: az állam 70 milliárd forint állami támogatást biztosított erre a konstrukcióra.

Az öngondoskodási megtakarítási lehetőségek között ez a 70 milliárd forint az össztámogatások háromnegyedét tette ki, míg a megtakarítások mértéke a lakás-takarékpénztáraknál alig érte el az egyharmadot – magyarázta.

A fideszes képviselő szerint a családi otthonteremtési rendszer hatékonyabb, annak révén 90 ezer család 250 milliárd forintnyi támogatást vehetett igénybe.

Hozzátette:

a csok bizonyított az elmúlt években; 2018 első félévében több mint 6500 új lakást épült, ez 30 százalékkal meghaladta 2017 azonos időszakának adatait.

Bánki Erik közölte,

felmenő rendszerben szüntetik meg az lakástakarékok állami támogatását. A megkötött szerződések érvényben maradnak

- hangsúlyozta.

Vitatta azt az állítást, hogy a törvénymódosítás után megszűnnek a lakás-takarékpénztárak. Szerinte ezt a rendszer a későbbiekben is fennmarad, csak az állami támogatást vonják meg.

Indokolásként elmondta, az előző évek megtakarításait nézve azt lehet látni, hogy ha az állami támogatás nem számítják, akkor veszteséges vagy nullás gazdálkodást folytattak a pénztárak.

Nem voltak arra ösztönözve, hogy ezekből a megtakarításokból valódi hasznot kovácsoljanak

- fogalmazott.

A kormánypárti politikus a lakástakarékok fennmaradását ahhoz kötötte, hogy ott megfelelő és alkalmas emberek dolgoznak-e, akik képesek arra, hogy az adott piaci körülmények között és kamatkörnyezetben érdemi megtérülést hozó befektetéseket tesznek.

Bánki Erik előremutatónak értékelte a törvényjavaslatot, mert az egy nem kellő hatékonysággal működő rendszertől vonja meg az állami támogatást. Az így keletkező megtakarításokat is otthonteremtésre fordítják, a családi otthonteremtési rendszer esetleges kibővítésével, amin egyébként is dolgozik a kormány – tette hozzá.

Elmondta, azt várják, hogy emellett olyan új programok indulnak, amelyek azoknak is lehetővé teszik a lakásvásárlást, akik eddig nem tudták a támogatást igénybe venni.

PM: a pénztárakat gazdagította az állami támogatás

Két kisebb és két, a piacon évtizedek óta jelenlévő nagyobb szolgáltatót érint a változtatás

- mutatott rá Tállai András.

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ezek a szereplők évente 60-70 milliárd forintnyi adózott eredményt értek el, amelyből 30 milliárdot osztalékként fizettek ki. Ehhez ugyanakkor 240 milliárd forintnyi állami támogatást hívtak segítségül ezen időszak alatt.

Szerinte ebből is látszik, hogy a lakosságnak szánt állami támogatás jelentős része nem a megtakarítókhoz került – tette hozzá. Hangsúlyozta: ez nem tartható fenn, hiszen az állami támogatás ennél lényegesen hatékonyabban is hasznosítható.

Emellett az államilag támogatott öngondoskodási formák közül a lakás-takarékpénztárak aránytalanul magas költségvetési forrást igényeltek – folytatta –, az öngondoskodás állami támogatásának több mint háromnegyede erre fordítódott.

Eközben a lakástakarékok megtakarítási állománya mindössze egyharmada az összes öngondoskodási megtakarításoknak – érvelt –, és a lakosság a pénzügyi vagyonának mindössze 3 százalékát tartja ezen pénztárakban.

Problémás az is, hogy a pénztárak nem, vagy alig fizetnek betéti kamatot, mert anélkül is versenyképes a termékük.

Megismételte: a lakás-takarékpénztári rendszer nem szűnik meg, csak annak további állami támogatását állítják le.

A változtatás nem jelenti azt, hogy az állam ne kívánná ösztönözni a használt lakások felújítását, bővítését, ennek lehetőségeit a jövőben vizsgálják meg – mondta.