Az összefogás fontosságáról beszélt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen hétfőn a budapesti Bem téren.

Kárpátaljai egyetemista is felszólalt Gulyás Gergely '56-os beszéde után Budapesten

Történelmünk legnagyobb tanulsága, hogy addig maradhatunk szabadok, addig őrizhetjük meg magyarságunkat, amíg képesek vagyunk összefogni – hangoztatta a miniszter Bem József szobránál a hagyományos fáklyás felvonulás térre érkező résztvevői előtt.

Kiemelte: minden magyarnak a világon tudnia kell, hogy számíthat az anyaországra, és

"ezért kell ma minden erőnket latba vetni a kárpátaljai magyarság védelmében".

Az 1956-os forradalmárok azért harcoltak, hogy szabadok legyünk és magunk határozhassunk saját sorsunkról – hangsúlyozta, majd megjegyezte: az alkotmány is rögzíti, hogy mostani szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt.

Kijelentette: az emlékezés felelősség; amikor az előttünk járók áldozatai előtt fejet hajtunk, s a forradalom általuk kivívott győzelmére és a szabadságharc bukása után általuk megjárt pokolra emlékezünk, akkor egyben mércét is állítunk.

"Egy összehasonlíthatatlanul nehezebb kor elérhetetlennek tűnő magasságú mércéje" azt üzeni a mának, hogy a szabadság akkor is érték és áldás, ha a világ szabad felére tekintve gyakran meg kell állapítanunk, hogy nem így képzeltük a szabadságot. Mégis egy ma születő gyermek előtt nyitva álló lehetőségek és távlatok minden létező nehézség és társadalmi különbözőség ellenére összehasonlíthatatlanul jobbak, mint az elmúlt évszázadban bármikor

- mutatott rá Gulyás Gergely.

Kifejtette: erősödő és emelkedő nemzet lehetünk "egy, az önazonosságtudat elvesztésétől fenyegetett kontinensen"; e helyzeten létező vagy látszólagos ellentmondások nem változtatnak.

Kárpátaljai egyetemista is felszólalt Gulyás Gergely '56-os beszéde után Budapesten

Mint mondta, az intézményesített európai együttműködés akkor is elengedhetetlen fontosságú, ha ma az Európai Uniót alkotó tagállamokat, különösen a közép-európaiakat az unió közös intézményeinek jelentős része nem szolgálni, hanem foglyul ejteni akarja.

"Európa akkor is fontos számunkra, ha a mai vezetői józan gondolkodás hiányában a kommunista, antiszemita Marx Károly szobrának lábaihoz térdelnek koszorúzni, feledve, hogy a 20. századi európai történelemben hány millió áldozatot követelt a kommunizmus, antiszemitizmus és általánosságban Marx tanai"

- fogalmazott Gulyás Gergely.

Azt mondta, a nosztalgiával, a balítéletekkel és az ideológiával szembe kell állítanunk a valóságot. Azt a teljes kudarcot, amely nemcsak a gazdaságban és államszervezésben érte a létező szocializmus diktatúrájával sújtott országokat, hanem a személyes, emberi létezés legfontosabb területén is: hitben, szabadságban, jogkorlátozásban és a közösségi életben. "Ismernünk kell a legyilkolt, az elrabolt és a megtört életek történetét, és ismernünk kell azokat is, akik a bűnöket az emberek ellen elkövették."

"A kommunizmus gyilkosait és gyilkos ideológiáját soha nem igazolhatjuk, és nem hagyhatjuk, hogy mások Európában bárhol igazolni próbálják"

- fogalmazott Gulyás Gergely.

Bencze Norbert kárpátaljai egyetemista a határon túli magyar egyetemi hallgatók nevében azt hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet soha nem adta el a szabadságát. Ugyan feldarabolták és eltiporták, ám a lánctalpak alatt újra kivirágzott a szabadság. Ez a szabadság pedig az 1956-os hősöknek köszönhető – fűzte hozzá.

Arról is szólt, hogy a polgárháborús Ukrajnában, Kárpátalján, ahol

próbálják az igaz magyarokat megfélemlíteni, ma nem könnyű magyarnak lenni. Az ukrán kormányzat ugyanis – a többi közt az oktatási törvénnyel – mindent megtesz a magyarság ellehetetlenítése érdekében. Ám a meghunyászkodás nem összeegyeztethető a magyar jellemmel

- szögezte le.

Az ünnepség résztvevőinek többsége a Műegyetem elől indult fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre.

A menettel a forradalom egyik meghatározó eseményeként számon tartott október 22-i műegyetemi diákgyűlésre emlékeztek. Ezen a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, illetve arról is döntöttek, hogy a lengyel nép melletti szolidaritás jegyében másnap, vagyis október 23-án a Bem térre vonulnak.

A most hétfőn több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást három korabeli Csepel teherautó vezette fel, a platókról pedig korhű ruhába öltözött fiatalok integettek, illetve a korabeli slágereket és rádióadásokat sugároztak a teherautókon elhelyezett hangszórókból.

Egy régi villamos is kísérte a 62 évvel ezelőtti eseményt idéző felvonulókat.

A fáklyás felvonulás, illetve a Bem téri megemlékezés társrendezője a Rákóczi Szövetség volt. Az ünnepség résztvevői, köztük Gulyás Gergely és Németh Szilád, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, néma főhajtással emlékeztek az 1956-os hősökre.

(MTI)

41 hozzászólásarrow_drop_down_circle

lampa laz
Már itt tartunk, a fidesz nem bízott semmit a véletlenre, inkább importálja az ünneplő tömeget magának, na persze a számlát mi fizetjük. Holnap az összes puskás akadémiás busz kiránduló nyugdíjast szállít a fővárosba, h a törpekajmánt meghallgassák.
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél