Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatási biztosa Fiala János műsorában, a Civil Rádióban arról beszélt, hogy nagyon nehezen élte meg a Fidesz és az EPP konfliktusát – írja a 168ora.hu.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Mint mondta, ő köztudottan a párt színárnyalatai között az Európai Néppárthoz (EPP) közelebb álló árnyalat.
Ha van még egyáltalán ilyen árnyalat a Fideszen belül. De lehet már csak egyedül vagyok
- tette hozzá.
Navracsics azt mondta, ő próbált közvetíteni a Fidesz és a Néppárt között, de a Fidesz erre nem tartott igényt.
Nem csak a közvetítésemet nem igényli, de az az érzésem, hogy néha már a jelenlétemet sem igényli a történetben
- fűzte hozzá a politikus.
Arra a kérdésre, hogy személyében mit negligál a Fidesz, Navracsics Tibor kijelentette: az iránt a gondolkodásmód iránt, amelyet képvisel, „gyakorlatilag nulla érdeklődés van”. Mivel ő kevés kérdésben gondolkozik radikálisan sokan ezt puhaságnak, megalkuvásnak tartják.
55 hozzászólásarrow_drop_down_circle
uploads.disquscdn.com/images/038d6cd2c3e2f3c89652179475a0535b923f698f5b0fc17a8ae723c5aa514fb7.png?w=600&h=295
..nem az dominál,ami benne van? Nem a minőség számít,hanem a csomagolás? (;-))
(csak kérdem)
Alkotmány-önállóságot,törvények felettiséget megjelenitő külön fogalom ( Constútió és Lex)
Alaptörvény- egy a törvények között- az első a törvények között ( primus inter pare)
A tartalmi különbözőség:"Az pedig már valóban tartalmi változtatást jelentett, ami miatt indokolt lehetett az átnevezés, hogy a bármely alkotmányba illő feladatok rendezését szétosztották a magyar közjogban eddig nem létező két új jogi kategóriába: a gyakran csak általánosságokat tartalmazó alaptörvénybe és a csak az elfogadásának módjával meghatározott, de a jogrendszeren belüli helyét illetően legalábbis egyelőre bizonytalan fogalmú sarkalatos törvényekbe. Az alaptörvény ezért önmagában valóban nem alkalmas annak betöltésére, amit világszerte egy alkotmánytól elvárunk, a valódi, teljesebb tartalmát a sarkalatos törvények adják majd meg – nemcsak alapvetően fontos emberi és állampolgári jogi kérdésekben, de még olyan szűkebb értelemben vett, jellegzetesen alkotmányi szabályozást igénylő közjogi témákban is, mint az állampolgársági jog, választójog vagy a rendkívüli helyzetek." - azért idézójel, mert egy valóban alkotmányjogász fogalmazta meg a különbözőséget, még a hatálybba lépés előtt.
És hát valóba igy történt- a "sarkalatos" törvények adják az alaptörvény "lelkét"-az alkotmánynál ezekre nem volt szükség.
És ugye szokásjog!!! alapján egy Alkotmányt illik!!! társadalmi konszezussal elfogadni, az alapizénél erre nem volt/nincs szükség-azt erővel le lehet nyomni a társadalom torkán a sarkalatos törvényekkel együtt, aparlamenti többség birtokában.
Érdekes egyébként, hogy az mszp-szdsz tandemnnek 2004-ben "valódi" kétharmada volt- mégsem alkotmányoztak , sőt akkor került be az Alkotmányba a 4/5-ös szabály, mely szerint az Alkotmányt csak ilyen parlamenti többségi támogatással lehet módositani.
Új hozzászólás