Erős nemzetként kell választ adni a jelen kihívásaira, erős nemzetként kell a nemzetek Európája erőforrásának lenni – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a felvidéki Éberhardon, a nemzeti összetartozás napjának alkalmából az Apponyi Albert gróf végső nyughelyén tartott megemlékezésen szombaton.
Kép: YouTube
Szili Katalin beszédében rámutatott: a Trianon óta eltelt 103 évben a magyarság már bebizonyította, hogy egységes nemzet az elválasztó határok ellenére is, ugyanakkor tudatosítani kell a szomszédos államokkal, a cél nem az, hogy a jelenlegi status quo megváltozzon, hanem hogy a mai európai helyzetben olyan összefogás és együttműködés alakuljon ki, amely egy lehetséges új európai súlypontot is teremt.
Hozzáfűzte: láttatni kell azt is, hogy az az Európa, amelyet mi megfogalmazunk, nem a kozmopolita gondolkodásmódon és a meghaladott internacionalizmuson alapul, hanem azon, ami a nemzeti szuverenitást és a nemzetek Európáját jelenti a jövőben.
"Ha ma Trianonról beszélünk, nincs okunk arra, hogy önemésztő magatartást tanúsítsunk, hanem az a fontos, hogy a jelen kihívásai közt mit tudunk azért tenni, hogy erős nemzetként legyünk egy erős erőforrása ennek az Európának" – jelentette ki Szili Katalin.
A miniszterelnöki főtanácsadó Apponyi Albertról szólva elmondta: a grófra többnyire úgy emlékeznek, mint aki Trianonban a nemzet nagy védőügyvédjeként az egész magyarságot és a magyar földet védte, ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy ő volt az, aki a békediktátumot követően a Népszövetségben mindig kiállt a nemzeti kisebbségek jogaiért.
Rámutatott: ha Apponyi ma is itt lenne köztünk, azzal szembesülne, hogy száz év múltán ugyanazok a kisebbségi törekvések vannak, mint amelyekért ő már küzdött. Példaként hozta fel, hogy a gróf azt akarta, legyen lehetőség arra, hogy oktatási ügyekben a kisebbségi közösségek közvetlenül a Népszövetség tanácsához fordulhassanak.
"Legyen lehetőség arra, hogy a kisebbségi közösségek európai fórumok előtt ezeket peresíthessék is" – jelentette ki Szili Katalin.
Forró Krisztián, az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke a megemlékezésen elmondta: Trianonban megpróbálták megosztani, a második világháború után pedig tovább próbálták gyengíteni a magyarságot, de ennek ellenére, több mint száz év után elmondható, hogy továbbra is mintegy félmillió magyar él a Felvidéken, és itt is akar boldogulni. Az viszont, hogy milyen lesz a felvidéki magyarság jövője, nagyban függ attól, hogy a szeptemberi előrehozott parlamenti választásokon milyen eredményt fog tudni felmutatni a Szövetség és így a felvidéki magyar közösség.
"Szeptember 30. után el kell, hogy tudjuk mondani, mi az, ami jár, és azon kell dolgozni, hogy ezt meg is kapjuk" – fogalmazott a magyar párt elnöke.
Bárdos Gyula, a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének, a Csemadoknak az elnöke a szeptemberi választásokkal összefüggésben azt mondta: minden egyes felvidéki magyarra szüksége van a közösségnek, a nemzetnek, mivel egy olyan megmérettetés elé néz a felvidéki magyarság, amely komoly hatással lesz a magyar közösségre, nemcsak a Felvidéken, hanem az egész Kárpát-medencében is.
A hétvége során a Felvidék több magyarok lakta településén is tartottak és tartanak megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A Pozsonyhoz közeli Éberhardon a Csemadok által szervezett megemlékezés az ilyen rendezvények sorában központinak számít. Az ökomenikus istentisztelettel összekötött megemlékezést hagyományosan a helyi kápolnában, Apponyi Albert végső nyughelyén tartják. A szombati istentisztelet után a megemlékezés a helyi művelődési házban folytatódott.
„Ha Trianon fájt, ez is fájni fog! Amikor nemzeti összetartozásról beszélünk, nem verhetjük szét azt a közösséget, amelyben ismét egymásra találhat magyar és magyar. Amikor nemzeti összetartozásról beszélünk, nem oszthatjuk az egyenlő választójog garantálásakor első- és másodrangú polgárokra nemzettársainkat. Amikor nemzeti összetartozásról beszélünk, nem követhetjük el újból történelmi hibáinkat. Amikor nemzeti összetartozásról beszélünk, nem folytathatunk szabadságharcot saját magunk ellen. Az Unió jelentős átalakulás előtt áll, a magyar kormány pedig jelenleg a változás rossz oldalára szorít minket. Ha Trianon fájt, akkor Európa elvesztése is fájni fog. Aki az Unió ésszerű megreformálása helyett annak zsákmányszerző szétverésében érdekelt, az újból határokat emel, bezárja magát és kizárja nemzettársait. Trianon mély sebeire csakis egy erős és együttműködő Európa jelenti az ellenszert. Mi, ezt akarjuk, a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után.” Ezt az "egyesítést" mindig az anyaországból kezdik el szorgalmazni. Vajon miért nem halljuk ezt a másik irányból? A Romániában élők is autonómiát akarnak, nem a határrevíziót követelik. Már az összes szomszédunk megelőzött minket szinte minden mutatóban.
scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t31.18172-8/13340082_1310578248956358_1736301308952247176_o.png?_nc_cat=101&ccb=1-7&_nc_sid=9267fe&_nc_ohc=LaC41yEYQz8AX-NELmR&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=00_AfBaMYJyiEda1EyIH3VMroBONt2-a8TM_69zkpWTWTn-Rw&oe=64A2C438