Két év után eltűntek a kordonok a Karmelita előtti Színház utcáról hétfőn, amíg Recep Tayyip Erdogan török elnök Orbán Viktor miniszterelnöknél vendégeskedett – írja a 24.hu.
A területet 2021 novemberében zárták le, előtte újságírók többször is tudták kérdezni ott a kormányülésre érkező minisztereket.
Az RTL Híradó megkérdezte a kormánytól, hogy mi indokolta a kordonok elbontását. Válaszukban azt írták,
a látogatás idején az utcát biztonsági okokból a TEK lezárta, az építkezés pedig felfüggesztésre került.
Hozzátették, az utcában és a környékén építési forgalom nem zajlott,
személyi és gépkocsiforgalom pedig a zárás miatt értelemszerűen nem volt, így az építési kordonra nem volt szükség.
Forrás: 24.hu
11 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Akár a Luca széke faragása a tempó!!!
Ez még a jövő karácsonyra sem készül L!!
+lássátok!!???
csak ennyi
barátilag
J.L.
Isten igazsága elől nem tudnak majd ők sem elbújni,ott nem menti meg orbánt a kétharmada sem semjén se kisrigó se erdőpeti imája
Ha "alavju" nénit és "kértek egy kis sósavat a pofátokba" bácsit nézem, akkor az "értékítélet" helyénvalónak tűnik.
Ha kicibalja a tahogeci az orszagot Uniobol, akkor az 7 milla mit fog csinalni?
A masik 2 milla gondolom tapsol tovabb, mint egy eszak koreai agymosott.
Ez a demokrácia buktatója. Az okos, értelmes, művelt többség nem áll bele a csetepatéba, csendben félrehúzódik, ezért nem hallatszik a szavuk, teljes joggal sajnálhatják önmaguk, mert senki nem áll ki az érdekükben.
Mint a színházban. Az agresszív, hangoskodó, lökdösődő kisebbséget a konfliktuskerülő többség előre engedi, és ámulva látja, hogy a legjobb helyeket már elfoglalták.
Ha sikerül az utcai (nyüszítő) nindzsának Magyarországot kirúgatni az EU-ból, akkor a csendes (okos, művelt, stb.) többség lelkesen fogja sajnálni magát az elvesztegetett lehetőségeket siratva.
Valahogy így: Hej, ha akkor támadt volna egy igazi forradalmár, egy ember, aki a nép élére áll, hogy igazságos társadalmat teremtsen! Hej, de elmúlott a pillanat, vissza már nem jön többé, soha!!
És emígyen búsonganak, miközben könnyük a poharukba csordul. Mert azt nagyon tudunk, búsongani és önmagunk sajnálni.
Ellenzék? Hasek jut eszembe, illetve az egyik könyve, A törvény keretei között mérsékelten haladó párt története.
A többség kivár, azt mondja, nem ugrálok, mert azt a kicsit is elveszíthetem, ami még van. Hogy én tegyem meg az első lépést? Ne már, majd ha már elég sokan lesznek, beállok én is a sorba.
(Gyáva népnek nincs hazája, de van jól fűtött szobája és teli kamrája)
Új hozzászólás