A volt igazságügyi államtitkár úgy véli, hogy karaktergyilkosság zajlott ellene, hogy a későbbiekben ne tudjon politikusként elhelyezkedni.
A Schadl–Völner-ügy egyik fővádlottja, Völner Pál a Blikknek adott interjújában kijelentette, tartja magát ahhoz, hogy nem követett el bűncselekményt. Az ügy lényege a vádirat szerint, hogy
Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völnerrel, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.
Schadl pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz.
A volt államtitkár nem vallott az egykori főnökére Fotó: Facebook/Eötvös Károly Közpolitikai Intézet
Völner Pál a lapnak azt mondta, mivel szerinte
nem követett el bűncselekményt, ügyvédjével felmentő ítéletre számít, még úgy is, hogy az előkészítő ülésen nyolcéves büntetést ajánlottak neki.
A volt államtitkárt Varga Juditról is kérdezték, hogy lehetett-e neki bármilyen szerepe az ügyben, mire Völner azt válaszolta, hogy ebben az ügyben neki nem volt semmilyen szerepe, így Varga Juditnak sem lehet.
A volt igazságügyi államtitkár a legfelháborítóbbnak azt tartja, hogy a családtagjait zaklatták vagy velük szemben intézkedéseket tettek. „Például a fizetésüket zárolták, tízéves gépjárműveket lefoglaltak, olyan vagyonelemeket zároltak náluk, amelyek eredete minden esetben jogszerű és igazolható. Ezek a lépések csak ártatlan emberek meghurcolását szolgálják és a sajtónak szólnak.”
„Természetesen, mint minden ember, én is hibázhattam a munkám során, de minden esetben a törvényeket betartva, tisztességesen jártam el, és semmiféle bűncselekményt nem követtem el. Azt nehéz megértenem, hogy a szűken vett feladataimon túlmenően miért ne segíthettem volna minden hozzám forduló embernek... Ez egy bírónak, egy ügyésznek vagy akár rendőrnek tilos lehet, de egy országgyűlési képviselőnek, egy államtitkárnak szerintem kötelessége.”
Röviden úgy foglalta ezt össze, hogy a fentiek alapján tehát vagy nem vállalna már ilyen feladatot vagy ha vállalná, hasonlóan cselekedne. „Soha senkitől ezért pénzt nem kértem és nem is kaptam” – tette hozzá a volt államtitkár, aki szerint nemcsak Schadl Györggyel volt jóban, hanem más jogász hivatásrendi vezetőkkel is.
10 hozzászólásarrow_drop_down_circle
3fc4ed44-3fbc-419a-97a1-a29742511391.selcdn.net/coub_storage/coub/simple/cw_timeline_pic/7fe2b899704/3151ea60e45878fc5c406/1473807070_1394440070_image.jpg
Valamit valamiért---NERtárs, segítsd a lebukottakat!
A rendeleti kormányzás lényege, hogy nincsenek erkölcsi aggályaink. Teszünk a jogrendre, az alkotmányosságra, hiszen ezek erő nélkül mit sem érnek.
Ma négy éve tart éppen a rendeleti kormányzás, most éppen a háború miatt, a békepárti Magyarországon. A rendeleti kormányzás azt jelenti, hogy a parlament a nagy orbánista többségével együtt, le van ejtve. Rájuk csak akkor támad egy kis szükség, ha a svédek NATO tagságának elfogadását kell elhúzni – putyini kívánságra – vagy ha egy-két okoskodó ellenzéki politikust kell móresre tanítani. Amúgy a kormány azt csinál, amit akar. És a kormány tudjuk ki. “Maga nem azért van itt, hogy erkölcsi aggályai legyenek” – jegyezte meg állítólag a zsebdiktátor a függetlenségéről és önálló véleményéről nem ismert igazságügyi miniszterének. Az “erkölcsi aggály” felteszem, valami olyasmit jelenthet, hogy ma ne mi lopjuk a legtöbbet, vagy ne vegyük el a másét, különösen ha az a fél Balaton part, az Andrásssy út vagy egy vármegye jobbágyostúl.
A rendeleti kormányzás lényege, hogy nincsenek erkölcsi aggályaink. Teszünk a jogrendre, az alkotmányosságra, hiszen ezek erő nélkül mit sem érnek. Az a miénk, amit hazavittünk. Aki aggályoskodik, az nincs velünk. Hogy volt ez régen? Elente: aki nincs velünk az ellenünk van. A kádári konszolidáció szerint: aki nincs ellenünk, az velünk van. Az orbáni szlogen: aki ekölcsileg aggályoskodik, az ellenünk van.
Az úgynevezett erkölcsi aggály a gyengék mankója. Azoké, akik még egy vacak európai uniós támogatást sem mernek zsebrevágni, akiknek még jelent valamit a fékek és ellensúlyok rendszere. A rendeleti kormányzás lényege, hogy a látszat sem számít. A zsebdiktátor előszeretettel mutatkozik címeres gazemberekkel, nemzetközi terroristákkal, háborús bűnösökkel - amire lehet persze azt mondani, hogy övék a jövő. "
Dési János
Mi bajuk lett? Senkinek semmi baja nem lett!Akkor most mi a f@szt csodálkoztok?
Új hozzászólás