A Richter-skála szerinti 5,3-as erősségű földrengés rázta meg Szerbia, Montenegró és Albánia határvidékét, írja a Tanjug szerb hírügynökség nyomán az Index.
A rengést Belgrádban, Szerbia fővárosában is észlelték, epicentruma Montenegró területén volt.
A földrengés hatására Montenegróban az utcákra özönlött a lakosság, és kitört a pánik. Károkról, személyi sérülésről egyelőre nem érkezett jelentés.
10 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Az időjáráshoz annak van köze, hogy 7440 millió embert kell eltartani a Földanyának és ehhez kivágjuk, leégetjük az erdőket, megmérgezzük a tengereket, elpöfékeljük a kibányászott kőolajat és földgázt, túl sok széndioxidot juttatunk a levegőbe. A CO2 aztán melegedést okoz, ami megolvasztja a fagyott északi talajt ami mégtöbb CO2-t juttat a levegőbe.
A Vénusznak sűrű CO2 atmoszférája van és ezért van ott olyan meleg. Ott nem lehetne tévét nézni mert kiolvadnának a panelból a drótok.
Tehát a lényeg, az emelkedő hőmérséklettel a légkör energiatartalma is nő. Emiatt van a szokatlanul sok vihar, ciklon egymás hegyén hátán. Az atommrobbantásoknak ehhez nincs köze. Egyébként az atomrobbantások száma már jóval 2000 felett jár, így Koriunak már csak emiatt sem lehet köze hozzá.
Lesz meg tobb is, sajnos, ez ellen nem ved meg senki...:o((
Ha tenger alatt robbantasz egy ilyen nagyhatású bombát akkor az olyan szökőárat indítana ami elmosná Japán, Indonézia vagy Ausztrália északi partjait, nembeszélve a tenger radioaktív szennyeződéséről.
Az erdők kiirtása nincs hatással az ózonrétegre. Az ózonréteg egy 3 mm vastagságú réteg lenne a sztratoszférában ha mindet összegyűjtenénk ebbe a rétegbe. Az ózonrétegre az ember van hatással mert büdös. Azért büdös mert túl sokat mosdik. Minél többet mosdik annál büdösebb lesz. Ezért dezodorokkal spricceli magát. Ezen flakonok hajtógáza egy nagyon inert anyag, nem reagál semmivel. Emiatt képes elkeveredni a légkörben és a szelek szárnyán feljut a sztratoszférába, ez a freon. A hűtőgépek és a légkondik is ludasak ebben.
A freongáz ott fenn a napsugárzás hatására elbomlik és klóratomok szabadulnak fel. Ezek a klóratomok katalizálják az ózon elbomlását.
Az ózon különben a napsugárzás hatására képződik és egy egyensúly alakul ki a képződés és az elbomlás között. Ahogy nő a freon mennyisége a felső légkörben úgy vékonyodik ez a képzeletbeli 3 mm vastag ózonréteg.
Szerencsére azért egyre kevesebb a kemény freon termelése aminek kb 2-300 év a lebomlási ideje.
A sarki jég olvadása azért is baj mert egyre feketébb lesz a sarkvidék (a hóhoz képest) és így egyre több napsugarat nyel el a Föld vagy a víz. Ettől is gyorsul a felmelegedés.
Új hozzászólás