"Mélységes sajnálkozásának" adott hangot a török külügyminisztérium keddi közleményében amiatt, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban egy nyilvános felszólalásában ellenezte Törökország európai uniós csatlakozását.
A tárca szóvivője, Hami Aksoy a dokumentumban hangsúlyozta: Törökország a 2016. július 15-ei katonai puccskísérlet óta meglehetősen nehéz időszakon megy keresztül, de a rendkívüli állapot közel két év után, idén júliusban véget ért, és a múlt hónapban bevezetett végrehajtó elnöki rendszerrel eljött Ankara számára "az előrelépés időszaka" az EU-tagsághoz szükséges reformokat illetően.
Fotó: pixabay.com CCO
A szóvivő kijelentette: Törökország politikai, földrajzi és történelmi értelemben is elválaszthatatlan része Európának, amelynek biztonsága érdekében mindig túlteljesítette a ráeső részt. Ankara az Európai Unió kiváltságos és stratégiai partnere, amely a menekültügytől a terrorizmus elleni küzdelemen át számos kérdésben együttműködik Brüsszellel. Macron szavai távol állnak a "török valóság megértésétől" – tette hozzá.
Aksoy mindazonáltal leszögezte, hogy mindezek a folyamatok nem alternatívai Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy a végrehajtó elnöki rendszerrel Törökország még erősebb, még demokratikusabb lett és határozottan halad előre "a teljes EU-tagság útján".
Macron hétfőn a nagykövetek hagyományos éves értekezletét megnyitó beszédében azt mondta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök Törökországa már nem az, mint ami volt a Török Köztársaság 1923-as kikiáltása után, Mustafa Kemal Atatürk idején. Macron úgy vélte, hogy Törökország Erdogan irányítása következtében iszlamizálódott, így az Európai Uniónak Törökországgal nem a csatlakozási folyamatot, hanem a stratégiai partnerséget kell építenie. Mint fogalmazott: hogyan gondolkodhatunk tovább őszintén Törökország uniós csatlakozásáról, miközben a török elnök minden nap egyre csak Európa-ellenes, "pániszlamista" szólamait erősíti?
Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások, de a folyamat az utóbbi másfél évben holtpontra jutott. Az unió 2016 decemberében döntött úgy, hogy a 2016. júliusi törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási tárgyalási fejezeteket Ankarával.
A 35 fejezet közül eddig csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.
Törökországban július 9. óta a végrehajtó hatalom feje már nem a kormány, hanem az államfő, Recep Tayyip Erdogan. Az alkotmánymódosítással a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény is megszűnt, és az elnökre szállt át a teljes kormányfői jogkör. A minisztériumok ezentúl az elnöki hivatalhoz tartoznak.
(MTI)
16 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás