Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak mihamarabbi megkezdésére szólított fel szerdán az Európai Bizottság, kiemelve, hogy a két ország végrehajtotta az ennek feltételeként előírt reformintézkedéseket.
A brüsszeli testület már többször javaslatot tett a csatlakozási folyamat megkezdésére, de egyes EU-tagállamok – például Dánia, Franciaország, illetve Hollandia – ellenállása miatt eddig ezt nem hagyták jóvá.
"Mindkét ország végrehajtott reformokat, különösképp a tagállamok kormányait tömörítő tanács által tavaly júniusban meghatározott területeken, ezért a bizottság azt tanácsolja, hogy a hitelesség megőrzése érdekében az EU is tegyen most eleget vállalásainak" – hangoztatta Johannes Hahn uniós bővítési biztos, a balkáni régióban erősödő kínai befolyásra figyelmeztetve.
Rámutatott, hogy hosszú folyamatról van szó, példaként hozva fel Horvátországot, amellyel nyolc évig tartottak a tárgyalások.
Hasonló véleményének adott hangot Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő is, aki szerint a labda a tagállamok térfelén pattog.
Albánia 2014, Észak-Macedónia pedig már 2005 óta tagjelölti státussal rendelkezik.
A kérdés napirenden lesz a tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek június 18-i találkozóján.
Az éves értékelésben a bizottság a szintén tagjelölt Törökországgal kapcsolatban rámutatott, hogy Ankara kulcsfontosságú partnere az Európai Uniónak, amellyel például a migráció és a menekültek támogatása terén is fontos a jelenlegi együttműködés, Ankara ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre csak távolodik a közösségtől.
Az országban tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete, az alkotmánymódosítások nyomán jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere – húzták alá, kitérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólás- és gyülekezési szabadság, az emberi jogok és az önkormányzatiság terén végbement változásokra is, illetve bírálva az isztambuli helyhatósági választás eredményének érvénytelenítését.
Kiemelték emellett, hogy a török kormány "negatívan befolyásolta" a pénzügyi piacokat. "Komoly visszalépések történtek a török gazdaságban, amelyek egyre mélyebb aggodalmakhoz vezettek az ország piacgazdaságának működésével kapcsolatban" – olvasható a dokumentumban.
Az Európai Unió 2016-ban gyakorlatilag befagyasztotta a török csatlakozási tárgyalásokat, és a bizottság szerint az erre okot adó tényezők máig fennállnak.
A friss bővítési jelentésben Montenegró és Szerbia kapcsán azt írták, hogy a két országnak sürgősen fokoznia kell erőfeszítéseit a jogállamisági reformok terén.
Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal megindultak a csatlakozási tárgyalások, Észak-Macedónia és Albánia tagjelöltek, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig potenciális tagjelölt ország.
Forrás: MTI
Magyarország felvétele volta a vég kezdete, de Albánia felvétele a vég vége lenne.
Demokráciabiztonság, kulturáltság, szervezet bűnözés beépülése a politikában - e szerint dönts a továbblépésről!
Én ezt fel sem venném napirendre vagy 4 évig. Utána is csak hellyel-közzel, korántsem komolyan gondolva.
Kibaszott muszlim BALKÁN!?
Kit-mit erősítene ez?
Kis dugó fekete bőrkabátos (úgy áll rajtuk a fekete bőrkabát, mint tehénen a gatya) golyófejű primitív gecik.
Csak azért veszélyesek az ártatlan lakosságra, mert kis sunyi alattomos patkányok, akik fegyverrel mernek fegyvertelenekre támadni.
De simán megijednek a saját árnyékuktól.
Csak utánzói a rossznak - és pont azért nagyon primitívek, mert ilyen félnótásak a bűnözőik.