Egymllióan az identitásválasztás szabadságáért

Ma dönthet a parlament a bunyevácokról. E sorok szerzője részben bunyevác származású. Családunk egyik ága évszázadok óta őrzi a bunyevác kultúrát és hagyományokat. Ez a bejegyzés azonban nem erről szól, hanem a bunyevác polgárjogi küzdelem újabb állomásáról. Információink szerint a Fideszen belül éles vita, és a jogi alapállástól elrugaszkodott lobbitevékenység bontakozott ki a bunyevác kisebbség elismerése ellen. A vicces az, hogy azok a képviselők, akik tudják, hogy miről van szó, mert ismernek élő bunyevácokat, támogatni szokták a kezdeményezést. A többieket viszont könnyen be lehet hülyíteni, és ezt a horvát lobbi képviselői ki is használják. A bácsbokodi származású Szili Katalin például jól ismeri a bunyevác kisebbséget, felszólalásában részletesen mesélt személyes tapasztalatairól a bunyevác közösség összetartó erejével kapcsolatban. (40. perc 40 másodpercnél kezdődik) Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság nem támogatja a nyilvántartásba vételt. A bizottság - mint ahogy a kormány is - a Magyar Tudományos Akadémia álláspontjára hivatkozik, mely szerint nem teljesítettek minden törvényi feltételt a bunyevácok:1. "a népcsoport összetartozás-tudatáról tesz bizonyságot, amely mindezek megerősítésére, történelmileg kialakult közösségei érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul" 2. "saját nyelv" Nem tudom, hogy mit hiányol az MTA "bizonyságként", az tény, hogy még nem rohamozott TV-székházat a bunyevác tömeg. A bunyevác közösség második alkalommal kéri, hogy vegyék nyilvántartásba. Évszázadokon keresztül bunyevác miséken, olvasókörökben, táncházakban és más saját maguk által fenntartott közösségekben őrizték és őrzik kultúrájukat. Az első tehát szubjektív megítélés kérdése is lehet. A második azonban tényszerűen nem igaz. A bunyevác egy közép-délszláv nyelv, a szerb, horvát, bosnyák, montenegrói nyelvekhez hasonló mértékű nyelvtani különbségekkel, valamint önálló irodalommal. Valójában minden törvényi feltétel teljesült. Az MTA álláspontját a parlamentnek nem kellene figyelembe venni. Az MTA is elismeri, hogy a viták még nem lezártak. A magyarországi bunyevácok ugyanis nem horvátok. A több mint másfél órán keresztül tartó parlamenti vitában a legtöbb részletre kiterjedő beszédet Schiffer András tartotta a kisebbségi státusz megadása mellett. (A beszéd első és második része.)   További két ellenérv volt a státusz megadása ellen: 1. Magyarország Horvátországhoz fűződő viszonyát is érintheti a bunyevác kisebbség elismerése. - Akárhonnan is nézzük, ennek semmi köze nem lehet ahhoz, hogy Magyarország, határain belül az emberi méltóság védelmét és a szabad identitásválasztás jogát biztosítja-e. Történelmi tény, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharcban a bunyevácok a horvátoktól eltérően Magyarország oldalán harcoltak, és védték a déli országrészt a szerb csapatok ellen. A horvát-bunyevác ellentét nem új keletű. Ennek ellenére nem valószínű, hogy az egyébként gyümölcsöző horvát-magyar viszonyt érdemben befolyásolná a nemzeti kisebbségi státusz megadása. De ha már a külpolitikai vonatkozásokról van szó. Hogyan akar harcolni Magyarország a határain túl élő magyar honfitársak jogaiért, ha határain belül sem veszi komolyan a szabad identitásválasztás jogát? 2. Etnobizniszt sejtetnek... - A tény ezzel szemben, hogy semmi erre utaló jel nem került felszínre eddig. A bunyevác nép nemzeti kisebbségként való elismeréséért egy kicsi, ám hagyományaihoz ragaszkodó bunyevác közösség küzd hosszú évek óta. A törvényben minimumként rögzített 1000 aláírás helyett 1500 bunyevác ember kezdeményezte a kisebbség elismerését. A kisebbségi törvény rosszul szabályozottsága lehetőséget adhat visszaélésekre, de az erről folyó vitának semmi köze nem lehet ahhoz, hogy konkrét esetben a bunyevácokat elismerik-e nemzeti kisebbségként. Most nem csak a bunyevácokról van csak szó, hanem arról, hogy Magyarország tiszteletben tartja-e az identitás szabad megválasztásának jogát saját területén belül. Az emberi méltósághoz hozzátartozik, hogy mindenki maga döntheti el, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát, milyen kultúrát, hitet, nyelvet vall magáénak. Most talán újra hazazavarják a bunyevácokat a parlamenti képviselők. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az önálló kisebbséggé válás útján a bunyevác kisebbség elakadna. A nehézségek, a kollektív jogok el nem ismerése általában nem elgyengíteni, hanem erősíteni szokta az azt elszenvedő közösséget. Ennek feltétele persze az is, hogy az adott közösség kész legyen a további összefogásra. Az újabb "kudarc" növelheti a szolidaritást a közösség tagjai között. A parlament mai elutasítása a bunyevác polgárjogi küzdelem új kezdetét adhatja. A bunyevác származásúak néhány napja a Facebookon is elkezdték felvenni egymással a kapcsolatot. És ha bunyevác himnusz szövegét vesszük alapul, a polgárjogi küzdelem nem ér véget jövő héten, akárhogy is döntsön a parlament: "Körtáncot jár, az élére áll, mindenki csodálja Had tudja a világ, hogy él a bunyevác" "Kolo vodi, svaki mu se divi nek se znade da Bunjevac živi. "