Röpiratot tett közzé az Eötvös Károly Intézet és a Védegylet. Meggyőződésük szerint szükség van a miniszterelnök-jelöltek vitájára – írja a Hír24.
Javasolják, hogy minden választási kampány természetes része legyen legalább a két legesélyesebb miniszterelnök-jelöltnek a rádiók és a televíziók előtt lefolytatott nyilvános vitája.
"A kormányzásra igényt tartóknak elemi kötelességük, hogy elősegítsék választóik tájékozódását, hogy ebben a kivételesen fontos időszakban a választók megfelelő formában juthassanak információkhoz."
A pártok fizetett hirdetései erősen korlátozottan adnak reális képet a hirdetőről. A hírműsorok csak részlegesen, töredékesen látják el a politikai tájékoztatással kapcsolatos feladataikat. A pártok kampányeseményei, noha fontosak, csak korlátozottan segíthetik a választópolgárok tájékozódását – olvasható a Hír24 cikkében.
A vitán a szervezetek szerint olyanokról kellene vitázni, mint hogy Magyarország elkötelezett-e az EU-tagság mellett, a választók melyik problémája a legfontosabb a jelöltnek, vagy meg kellene vitatni az Alkotmány körüli vitákat is.
Íme a pontos kérdések:
1.Tervez-e változtatásokat a csökkenő létszámú országgyűlés működtetésében? Elégedett-e az egyes törvényjavaslatok országgyűlési vitájával, akar-e változtatni a szabályokon? Kívánja-e garantálni az ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottságok létrehozását? Mit gondol a parlamenten kívüli szólás, a közéleti viták szabadságáról, a sajtószabadság állapotáról?
2. Alaptörvény vagy alkotmány? Elégedett-e a szabadságjogok érvényesülésével? Ön szerint a magyar alkotmányosság általában és különösen eleget tesz-e a nemzetközi minimumkövetelményeknek? Változtatna-e és mit a független intézmények (Alkotmánybíróság, bíróságok, ombudsmanok, Állami Számvevőszék, MNB) helyzetén? Helyes-e, hogy az Országgyűlés dönt a bevett egyházi státuszról? Változtatna-e a kétharmados törvényekben rögzített közpolitikák körén, helyes-e, hogy az Országgyűlés kétharmaddal dönt az adó- és nyugdíjrendszer szabályairól, földtulajdonlásról és például a kizárólagos állami tulajdonról? Változtatna-e a külföldön élő magyarok választójogán? Megváltoztatja-e a kétharmad által független pozíciókba kinevezettek megbízatását, ebben a kérdésben milyen szabályok szerint döntene?
3. Elkötelezi-e magát Magyarország EU-tagsága mellett? Hogyan látja az ország transzatlanti kapcsolatainak jövőjét? Mikor lehet Magyarországon euró?
4. Választási győzelme esetén milyen Magyarországot lát 2018-ra? Vállalja-e, hogy a következő költségvetésben mindenképpen növeli az egészségügyi, az oktatási és a kutatás-fejlesztési kiadásokat – és melyiket mennyivel? Milyen forrásból?
5. A választók mely mai gondjai a legfontosabbak önnek? Mik a legsürgősebb jogalkotási feladatok? Van-e kidolgozott, határidős terve az éhező gyerekek, a hajléktalan emberek, a legnehezebb helyzetű devizahitelesek segítésére, a férfiak és a nők közötti bérkülönbségek csökkentésére?
6. Mit tesz azért, hogy az országban csökkenjen a megosztottság, a „másik" sértegetése, a gyűlölködés?
7. Milyen gyakorlati intézkedéseket tervez az ország gazdasági helyzetének, versenyképességének javítása, a tartós és érdemi gazdasági növekedés beindítása érdekében? Kell-e és lehet-e csökkenteni az ország eladósodottságát? Érzékel-e a gazdaság szereplőit érintő jogbizonytalanságot, ha igen, hogyan kíván ezen változtatni? Van-e gyakorlati terve a vállalkozásokat nyomasztó adminisztratív terhek csökkentésére? Mennyi állam és mennyi állami tulajdon legyen a magyar gazdaságban? Mit kíván privatizálni, mit államosítani? Mit kell tenni esetleg változtatni a földtulajdon és a mezőgazdasági gazdálkodás tulajdonosi és részvételi jogosultságai tekintetében?
8. Hány új munkahely lesz a közszférában, illetve a versenyszférában 2018-ra? Hogyan lehet megállítani a fiatalok elvándorlását? Vissza lehet-e hívni a külföldre távozottakat?
9. Milyennek látja a jövedelmi egyenlőtlenségeket Magyarországon ma? Kívánatosnak tartja-e ezek csökkentését? Milyen adórendszert tervez? Egy- vagy többkulcsosat? Hogyan tervezi segíteni a munkaerőpiacról sok éve kiszorult képzetleneket? Mit gondol a közmunkáról? 2018-ra mennyi lesz a minimálbér Magyarországon? Mit tervez a reménytelen szegénység csökkentésére, megszűntetésére? Mit gondol a magyar szociálpolitika helyzetéről, tervez-e változtatásokat?
10. Mit vállal a roma emberek helyzetének jobbítása érdekében? Integráció vagy „szeretetteljes szegregáció"? Ki viselje a terheket? Ki és milyen forrásokból segítse a helyi közösségeket?
11. Mi a teendő a közoktatásban Magyarországon? Több pénzt szánna rá? Maradjon-e a központosítás vagy változtatásokra van szükség? Milyen szakmai autonómiát kínál az iskoláknak, a pedagógusoknak? Hány éves korig legyen tankötelezettség? Mit gondol a szakképzés és a felsőoktatás arányáról?
12. Tervezi-e az egészségügyi költségvetés érdemi növelését? Mit tenne a kórházak helyzetének és a kórházi állapotok javításáért, a rendelőintézeti és a kórházi várólisták csökkentéséért?
50 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A fidesznyikeknek meg ugyis mindegy.
Miután a pöcegödör szippantását tegnap meg kellett rendelnem, ezért a munkáért 450 ft-tal többet kellett fizetnem, mint az elmúlt időszakban.
Amikor a rezsicsökkentésre rákérdeztem, kiröhögtek. Mindez Érden történt, ahol fideszes önkormányzat van.
Szétröhögtem rajta magam :D Bár lehet, hogy freudi elszólás volt.
Pedig engem érdekelnének a válaszok.Pártonként.Még a választások előtt.
Engem is erdekelne hogy mit valaszol, de ha gyavan megfutamodik az is egyfajta valasz.
Az en szememben az ilyen ember egy nagy NULLA es politikai HULLA
Ne gyere nekem az "elmúlt nyolc - tíz- húsz- harminc évvel" Virítson minden párt,ne a homokozóba dugja a fejét.Mi meg majd szavazunk.
Ha ezt a szegregált megszólalást el kell utasítani aki ezt a marhaságot így össze tákolta az azt hiszi, hogy a régi egypárt rendszer helyett kétpárti rendszer van???NEM Magyarország demokratikus köztársaság!!!
beosztás lesz a címe, és nem miniszterelnök.
Felelősséget a párt ruházza rá, arra aki önként vállalja a nehézségeket, a szennyet, a rágalmazásokat az elviselhetőségig.
Ez mind önkéntesség alapján történhet. Az elviselhetőség határát mindenkor az egyén határozza meg. Az egyén döntése alapján van jogköre a pártban, vezető szerep vállalásának, betöltésének idejére, ami négyévenként változhat a szerep betöltésének továbbvitelére, avagy annak feladására.
Ellenzéki magatartásuk, átesett az ország ellenségi magatartásába.
Azon elv alapján mennél rosszabb az ország külföldi megítélése, annál jobb az ország belső ellenségének. Mivel ez szolgálja érdeküket, a hatalom újbóli megszerzésére, kihagyva a népet,mint tették azt a Népköztársaság elhagyásával, lett csak köztársaság, az ő kiváltságos uralkodó köztársaságuk, amit az egyéni érvényesülésükben ki is használnak.
A ráadás : " Ellenzéki magatartásuk,átesett az ország ellenségi magatartásába".
Aki ilyen mondatot leír /stilisztikailag ! /az minden egyéb gazságra is képes, mint például a
" nem-e ".
Új hozzászólás