Egy friss kutatás szerint, amit a GfK Piackutató Intézet és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja végzett, a magyar társadalom körte formájú.: alul jó széles, a legtetején szinte alig kapcsolódik a leveleihez. A NOL összegezte az kutatást, amelyből kiderül, hogy minden ötödik magyar reménytelenül leszakadt.
A kutatott kérdések a következők voltak: Milyen a magyar társadalom osztályszerkezete? Ha vannak osztályok, milyen erős az emberek osztálytudata? Kettőszáz ember (2 százalék) tartozik a körte leveléhez, azaz az elithez. A felső középosztály szűk egymillió (10,5 százalék) embert jelent. A szűk középréteget (7 százalék) a vidéki értelmiség jelenti. A kádári kisemberek körébe másfél millióan (17 százalék), míg az úgynevezett „sodródókhoz” 1,7 millióan (18 százalék) tartoznak. Munkások másfél millióan vannak (16,5 százalék) és kétmillió emberrel óriási a leszakadtak tábora (23 százalék) – sorolja a válaszokat a NOL.
Magyarországon mind az elit, mind a felső középosztály jellemzően nagyvárosi vagy fővárosi réteg. A feltörekvők osztályát a fiatalok, illetve a fiatalos középkorúak alkotják, akiknek még nem erős a gazdasági helyzetük, felfelé kapaszkodnak a jövedelmi létrán, magas kulturális fogyasztás jellemzi őket. A szűk középtájon találjuk a vidéki értelmiséget, amely napi küzdelmet folytat a lecsúszás ellen. Amíg ennek a kategóriának még sikerül valahogy szinten maradnia, addig a „kádári kisemberek” csoportjába tartozóknak már nem annyira. A „sodródók” egy része fiatal, akik sokkal rosszabb helyzetűek, mint „feltörekvő” kortársaik.
Szinte csak a munkások, a leszakadtak között van átjárás a társadalmi osztályok között, itt viszont igen intenzív. A kilencvenes évek végén a társadalomtudósok előrejelzései szerint a középosztálynak alaposan fel kellett volna duzzadnia, de nem ez történt. Sőt, az Eurostat és az OECD adatait feldolgozva kiderült, hogy az elszegényedés, a középosztály lecsúszása Orbán Viktor második kormányzása idején drámaian felgyorsult.
Új hozzászólás