Ecuador ezentúl európai kereskedelme keleti regionális központjának tekinti Magyarországot, a dél-amerikai országban pedig hamarosan magyar nagykövetség és kereskedőház nyílik – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek, miután Quitóban megbeszélést folytatott az ecuadori kormány képviselőivel.
A magyar tárcavezető Genaro Baldeón ügyvivő külkereskedelmi miniszterrel, Ricardo Patino külügyminiszterrel és Jorge Glas alelnökkel folytatott megbeszélést a kétoldalú diplomáciai és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről.
Ecuador erőteljesen ambicionálja a Közép-Európával való együttműködést. Megállapodtunk abban, hogy Ecuador innentől kezdve európai kereskedelme keleti regionális központjának tekinti Magyarországot. Létrehoznak nálunk egy kereskedelmi kirendeltséget és egy gazdasági diplomata a budapesti nagykövetségükön már szolgálatba állt
- nyilatkozott Szijjártó Péter. Szavai szerint Magyarország újraépíti jelenlétét Ecuadorban, ezért egy-két hónapon belül Quitóban újranyit a magyar nagykövetség, augusztustól pedig kereskedőház is fog működni. A diplomáciai képviselet épülete megvan, a kormány kijelölte a nagykövetet, az ideiglenes ügyvivő pedig már a helyszínen tartózkodik.
Nagykövetségünk nyitásától, a kereskedőház nyitásától, illetve a déli nyitás stratégiájától azt várjuk, hogy a jelenleg jelentéktelen, 6,6 millió dollár értékű kereskedelmi forgalmunk dinamikus bővülésnek indul – hangoztatta a miniszter.
Mint mondta, tárgyalópartnereivel a kétoldalú gazdasági együttműködésünk tekintetében négy területet azonosított be: az informatikát és az innovatív iparágakat, a vízgazdálkodást, az orvostechnikát és a gyógyszerkereskedelmet, valamint az energetikát. Az utóbbi szektorral kapcsolatban Patino külügyminiszter magyar vendégének elmondta: kormánya szívesen látna magyar vállalatokat az ecuadori beruházásokban.
A miniszter Ecuadort követően Mexikóban és Chilében folytat majd megbeszéléseket.
14 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Bizony messze, de ez csak látszólagos.
A tőzsdei gabonaárak sem azon múlnak, hogy hol terem, vagy honnan hová hurcolásszák a búzát, kukoricát, hanem a brókerek intuitív döntéseitől.
Főleg pénzügyi azilumnak, s ennek semmi köze az országunk jövőjéhez, sokkal inkább az ügyeskedők és potentátok vagyonátmentéséhez.
De a Questor-ugy utan ilyenen mar meg sem lepodom.
Új hozzászólás