Polt Péter szerint csökkent a bűnözés, nőtt a korrupció

Jelentősen, 12,8 százalékkal csökkent az összes regisztrált bűncselekmény száma tavaly az előző évhez képest, a szándékos, befejezett emberölések száma 129 volt, ami nyolccal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a korrupciós és a közlekedési bűncselekmények száma – derül ki Polt Péter legfőbb ügyésznek a vádhatóság tavalyi évéről szóló parlamenti beszámolójából. 

Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint tavaly 329 303 bűncselekményt regisztráltak. Ez az adat 2010-ben 447 186, 2012-ben pedig 472.236 volt.

A tavaly regisztrált bűnelkövetők száma 108 389 volt, valamivel kevesebb a 2013. évi 109 876-nál.

A bűnözés mértékét döntően meghatározó vagyon elleni bűncselekmények közül a leggyakoribbak a lopások, ezekből tavaly 141 469-t regisztráltak, 2013-ban még 167 657 volt. Csökkent a csalások száma is a 2013. évi 37 345-ről 33 370-re tavaly.

A közlekedési bűncselekmények száma számottevően, a 2013. évi 14 804-ről 17 639-re nőtt tavaly. Embercsempészés tavaly 363 vált ismertté, ez jóval több a 2013-ban regisztrált 246-nál.

Közel háromszorosára nőtt a korrupciós cselekmények száma is, 2013-ban 1 105-öt regisztráltak, tavaly 3 268-at. Ez a szám 2010-ben még 481 volt. Ezen a bűncselekményfajtán belül négyszeresére nőtt a regisztrált gazdasági vesztegetések száma: 2013-ban 398 volt, tavaly 1684. Ebben azonban nagy szerepe volt az úgynevezett nyelvvizsgaügynek, melyben a vád szerint egy bűnszervezet egy évtizeden keresztül kenőpénzért adta a nyelvvizsga-bizonyítványokat.

A kábítószerrel visszaélések szám nőtt: 2014-ben 6 159 ilyen bűncselekmény miatt kellett eljárni, 2013-ben ez az adat 5 445.

A beszámoló megállapítja, hogy "a vásárlók és a fogyasztók sérelmére megvalósult bűncselekmények miatti büntetőeljárások ritka előfordulása ellentétes az ilyen magatartások köztapasztalat szerinti gyakoriságával. A regisztrált büntetőeljárások csekély száma a felderítés hatékonyságának javítását igényli".

A beszámoló kitér arra is, hogy "alig sikeresebb a bűnüldözés a pénzmosás tekintetében. Az elmúlt évtizedekben a szervezett bűnözésnek a bűnözői életvitel gazdasági hátterét, pénzügyi biztonságát és leleplezésének konspirációját felszámolni hivatott büntető rendelkezések nem igazán bizonyultak hatékonynak". A hatóságok tavaly 21 esetben derítettek fel pénzmosást.

Az ügyészség tavaly 5 319 büntetőeljárás alá vont előzetes letartóztatását indítványozta a nyomozási bírónál – ez az adat 2013-ban lényegesen magasabb, 6 673 volt –, a bíróság az esetek 91 százalékéban, 4 836 személynél rendelte el az előzetes letartóztatást. Ezek közül 960 legfeljebb egy hónap, 1 048 egy és három hónap közötti, 1 957 három és hat hónap közötti időtartamú volt és 194 – az összes 3,5 százaléka – tartott több mint egy évig.

Az ügyészségnek tavaly 120 440 ügyet kellett a vádemelésre alkalmasság szempontjából vizsgálni, valamivel több mint a felénél, 62 017 ügyben került sor vádemelésre.

A bíróságok tavaly összesen 83 861 vádlottat sújtottak büntetéssel vagy intézkedéssel, közülük 27 kapott életfogytiglant, további 29 300 szabadságvesztést, ez utóbbi 35 százaléka végrehajtandó, 65 százaléka felfüggesztett. Közérdekű munkát a vádlottak 22,8 százalék kapott tavaly, pénzbüntetést 32,6.

Az új büntető kódexben szereplő büntetések közül a sportrendezvények látogatásától való eltiltást mindössze 15 vádlott esetében alkalmazták.

Tavaly az elsőfokú bíróságok 73 819 vádlott ügyében hoztak ügydöntő határozatot, ezek 76,5 százaléka jogerőre emelkedett. Az ügyészi fellebbezések 82,3 százaléka súlyosításra irányult, de akadt 30 eset, ahol enyhítést kért a vádlottnak az ügyész, mi több 18 esetben felmentést.

A váderedményesség tavaly 96,6 százalékos volt, előző évben 96,4.

Az uzsorásokkal szembeni hatékony fellépés rendszerint a büntető szakág és a közérdekvédelmi szakterület ügyészeinek az együttműködésével valósul meg. Előfordult több alkalommal – például Heves megyében –, hogy az uzsorás szerződés érvénytelenségének a megállapítása és a jogkövetkezmények alkalmazása iránti keresetindítás során az ügyész évi 1200 százalékos kamatra felvett pénzkölcsön miatt fordult a bírósághoz. Több tucatnyi hasonló ügy volt uzsorások miatt Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is.

Ügyészi perindításra került sor például az úgynevezett zsebszerződések miatt, főként a nyugat-dunántúli megyékben, például a Zala Megyei Főügyészség 10 keresetet nyújtott be adásvételi szerződések színlelt, illetve jogszabályi tilalomba ütközésére hivatkozással a semmisség megállapítása, valamint az ingatlanok tulajdonjogának állam javára történő megítélése, illetve az eredeti tulajdoni állapot visszaállítása érdekében.

Környezetveszélyeztető, állatvédelmi szabályokat sértő magatartástól eltiltás, illetve a környezetveszélyeztetéssel okozott kár megtérítése érdekében tavaly az ügyészek 17 keresetet nyújtottak be.

A legfőbb ügyész 2014-ben 2 országgyűlési képviselő, valamint az országgyűlési képviselőkkel azonos, illetve ahhoz hasonló mentelmi joguk miatt további 5 személy – 2 országgyűlési képviselőjelölt, 1 bíró, 1 európai parlamenti képviselő, 1 diplomáciai mentességgel rendelkező személy – mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta.

Tavaly Magyarországon 4 430 külföldi állampolgár követett el bűncselekményt, ebből 1 071 román, 546 német, 500 szerb, 424 ukrán, 295 osztrák és 200 szlovák állampolgár volt. Ugyanakkor 6 420 bűncselekményt követtek el külföldiek sérelmére.

Tavaly év végén az ügyészi szervezet engedélyezett álláshelyeinek száma 4 826 volt, ebből ügyészi álláshely 2 046. Az ügyészi szervezet tavalyi költségvetése 38 milliárd 256,4 millió forint volt.