A Miniszterelnökség kezdeményezésére a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája – mint elsőfokú hatóság – elindította Munkácsy Mihály Golgota című festményének védési eljárását.
A Miniszterelnökség kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az eljárás során a jelenleg a debreceni Déri Múzeumban őrzött Munkácsy-alkotás ideiglenes védettséget kap. Ez az örökségvédelmi törvény szerint azt jelenti, hogy a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Ennek értelmében az alkotásra végleges kiviteli tilalom vonatkozik, a tulajdonos a mű őrzési helyének megváltoztatását köteles bejelenteni. Ezen felül, ha a tulajdonos el kívánja adni a festményt, az állam elővásárlási joggal rendelkezik.
A védési eljárásban előbb kirendelt szakértők mondanak véleményt, majd a Kulturális Javak Bizottsága (KJB) vitatja meg az ügyet, végül pedig a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája hoz határozatot.
"A védési eljárással a kormány azt kívánja elérni, hogy nemzeti festészetünk kiemelkedő alkotása magyar érdekkörben maradjon" – emelte ki közleményében a Miniszterelnökség, de mint hozzátették: az eljárás nem akadályozza a festmény tulajdonosát abban, hogy a képet értékesítse. A védetté nyilvánításnak ilyen célja nincs.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán kedd délután azt mondta: az ideiglenes védettséggel – amelynek szabályai ugyanazok, mint az állandó védettségnek – nem kerül állami tulajdonba a kép. Ugyanakkor, ha Pákh Imre el akarná adni a képet, a magyar állam elővásárlási joggal rendelkezik.
Az államtitkár kiemelte: ha reális áron meg tudnak állapodni Pákh Imrével, továbbra is szeretnék megvenni a képet, mert az a céljuk, hogy a Golgota Magyarországon maradjon. Ha a festményt mégis másnak adná el Pákh Imre a védettség nyomán, akkor sem lehetne kivinni az országból – tette hozzá L. Simon László.
Pákh Imre magyar származású amerikai műgyűjtő vasárnap közölte az MTI-vel, hogy elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia tagját, a Golgota című festményt. Munkácsy Mihály alkotásáért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban 6 millió dollárt ajánlott, de a tulajdonos 9 millió dollárt kért.
43 hozzászólásarrow_drop_down_circle
és akkor lenne pénz ennek a csodálatos képnek a megvásárlására !
És egy művészi alkotást nem tulajdoníthat ki egyetlen ország sem, mert a művészet minden embernek szól a világon.
Ez olyan lenne, mintha az angolok nem engednék a Shakespeare műveket sem könyv formájában, sem előadás formájában az országukon kívül engedni.
Abszurdum lenne, nem?
Nem attól magyar, hogy itteni "érdekek" köreiben van fizikailag.
A hely, ahol egy kép megtekinthető, nem mindegy, hogy a világ melyik pontján található. A hazai látogatóknak pedig egyáltalán nem mindegy, mert nem akkora a fizetőképes magyar turisták tábora, mint a múzeum- vagy képtárlátogatóké. Ráadásul a Munkácsy-trilógia egyik darabjáról van szó, amik együvé tartoznak.
Jó, ha a Munkácsy festmény idehaza van, de akkor tessék árán megvásárolni és ne fizikailag visszatartani, vagy utólag hozni olyan törvényt, ami ellehetetleníti az eladhatóságát külföldön.
Attól, hogy magyar, nem lehet elrabolni, ha más tulajdonába került.
Abszurdum!
Jó, ha a Munkácsy festmény idehaza van, de akkor tessék árán megvásárolni és ne fizikailag visszatartani, vagy utólag hozni olyan törvényt, ami ellehetetleníti az eladhatóságát külföldön.
Attól, hogy magyar, nem lehet elrabolni, ha más tulajdonába került.
Abszurdum!
index.hu/belfold/2015/06/09/tapodtat_sem_mozdulhat_munkacsy_golgotaja/
- Hallod.
- No.
- Van neked egy szíjad?
- Van.
- Láttam tavaly búcsúkor, ki van verve rézzel.
- Megvan.
- Aztat kéne eladni.
- Eladni?
- El.
- Nem eladó.
- Nem?
- Nem.
- Mír nem?
- Hát csak nem. Magamnak csináltam.
...
- Ez az utolsó szavad?
De mán akkor a gazda ugrott is felfelé. A másik kettõ meg rá.
Egy, kettõ, csattantak a botok. Elébb a két bot az egy boton, azután az egyik bot a gazda fejin.
Az megtántorodott.
- Ezir gyüttetek?
Nem szólhatott többet, a két vadember ráhajtott, és egy perc alatt agyonra verték. Ott feküdt a juhász a földön s még akkor is vágtak egyet-egyet rajta.
[...]
(Móricz Zsigmond: Barbárok)
2. Ha Pákh Imre azért vette meg a Golgotát, mert egyben akarta tartani a trilógiát, akkor "nemzeti érzelmű", igazán hazaszerető ember, tehát akár 6 millió $-t is megér neki, hogy nemzeti kincsünk itthon maradjon.
3. Az MNB is hazaszerető izé (nem ember, de akkor szervezet, intézmény, jogi személy?), de neki nem telik 2 milliárd forint egy műalkotásra, de telik több száz milliárd más műalkotásokra, sajátságos ízlésű alapítványokra, miegyebekre.
Vajon a 3-ból melyik igaz?
A kormány így közölte Pákhkal, hogy semmi köze a saját tulajdonához, és eladni csak a magyar államnak adhatja el annyiért, amennyit az állam kínál érte. Ez igazi fitymasz megoldás.
Egy "Einstand" egyszerűbb.
1. Munkácsy képei sajnos nem nagyon kapósak a nemzetközi kép piacon, és nem is nagyon forognak komoly összegekért érthetetlen módon.
2. A Golgota, és a trilógia többi tagjai is nehezen eladható képek, mert túl nagyok ahhoz, hogy magángyűjtőket komolyan érdekelje.
Ennek tükrében szerintem a 6 millió dollár is igen magas ár. Természetesen nekünk magyaroknak érzelmi kötődésünk van hozzá, de másoknak nem. Ezt a tulajdonosnak is tudnia kell, és szerintem a 9 millás ajánlat egyszerűen kamu. Egy aukción közel sem kapna érte ennyit, már ha egyáltalán lenne rá vevő, hacsak nem a magyar állam licitál. Értem én hogy Pákh Imre üzletember, de most nem ezen kéne nyerészkednie, mert csak lejáratja magát. Túlságosan mohó lett, miután már 2 kép hazakerült, és úgy érzi most ő diktálhat. Ami lehet hogy igaz, de gusztustalan.
Ajánlhatnék néhány kultúrális antropológust akik elég precízen levezették már, kik hogyan lettek kifosztva a javainkból-amit nem loptak-
Új hozzászólás