A ménesbirtok egyben maradását sürgették a Mezőhegyesen tartott vasárnapi nagygyűlés szónokai, hangsúlyozva, a Békés megyei településnek csak akkor van jövője, ha az 1800 hektár eladásra kínált földbirtokot mégsem árverezik el. Az MSZP, a DK, az Együtt és a PM politikusai segítséget ígértek a helybélieknek.

Mitykó Zsolt (független) polgármester arról beszélt, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. évente nettó 6 milliárd forintos árbevételt ér el, amelyből mintegy 1,5-1,7 milliárdot bérfizetésre fordítanak, a városnak pedig 80 milliót fizetnek be adók formájában. E nélkül a településre az elszegényedés és az elnéptelenedés vár – mondta.

Nagygyűlésen sürgették az állami földbirtok egyben maradását

Kovács Sándor, a Ménesgazda Zrt. üzemi tanácsának elnöke hangsúlyozta: a négyszáz állandó munkavállaló mellett időszakosan további ezer embernek biztosítanak megélhetést. Elmondta: a meghirdetésre kerülő 1800 hektár földért körülbelül 16 milliárd forintot kell majd fizetni, amelyet a helyi gazdák bizonyosan nem tudnak előteremteni.

A bérleti jog 2017. január 1-jén jár le. A vetőmagüzem dolgozóit információi szerint át fogják venni más cégek, de a többi dolgozóval ezt követően nem tudja, mi lesz. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke azt mondta: a mezőhegyesieknek "állandó nyomás alatt kell tartaniuk a Fideszt" céljaik eléréséhez, december 8-ára, az első mezőhegyesi földterület elárverezésére tüntetést kell szervezniük Békéscsabára. Hozzátette: emellett fel kell készülniük a borúsabb jövőre is, el kell készíteni a város válságtervét. Az Együtt mindenben segítséget nyújt a helyieknek – emelte ki.

Nagygyűlésen sürgették az állami földbirtok egyben maradását

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a helyieknek folytatniuk kell a küzdelmet, nem szabad meghátrálniuk, a "felháborodás hangját" el kell vinniük szerte az országban. Közölte: nem lehet családi gazdaságokra építeni a modern magyar mezőgazdaságot, ahogyan azt a Fidesz szeretné, hiszen a falvak, a rendszerváltás után tönkrement nagyüzemek miatt csak "tengődnek".

Gőgös Zoltán, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökhelyettese szerint ami a mezőhegyesi ménesbirtokkal történik, "az piti bosszú", és a zrt.-nek az az egyetlen esélye, ha új társasággá szerveződik át. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa egyik legnagyobb hibridkukorica-bázisa van Mezőhegyesen, és Magyarország az egyik piacvezető Európában a hibridkukorica értékesítésében. Sosem gondolta volna – tette hozzá –, hogy valaha majd szándékosan akarják ezt tönkretenni.

Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért (PM) képviselője arról szólt, hogy "Orbán Viktoron és klientúráján kívül" nem lesz, aki meg tudja majd venni ezeket a földeket; hogy nemcsak helyi és nemcsak mezőgazdasági ügyről, hanem Magyarország jövőjéről van szó, és hogy egy új ciklusban bizonyosan lesz mód "a pofátlan rablások visszacsinálására".

Békés megyében hétfőn lesz az első árverési nap. Összesen több mint 14 200 hektár állami földet értékesítenek, amely túlnyomó részt szántó, kisebb mértékben legelő.

19 hozzászólásarrow_drop_down_circle

nyanya001
Valamelyik fideszes főmufti rávetette a szemét ...
a szemét !
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
lampa laz
Végre megmozdult az ellenzék, bár ehhez is Gyurcsány kellett.
JAJMÁR
@kamazuka: 20:30 Nem egyszerű - de tényleg össze lehet dolgozni, és aratni egy évben többször is lehet, pl. őszi és tavaszi szemes takarmány, kukorica stb. - szóval a kombájn kihasználható! Persze, mindenben igazad van, még a hétpróbás gazdáknál is lutri.
Hát ez az, miért adják el akkor az állami földeket - az egyébként jól működő és hasznot hajtó földeket - hirtelen lett gazdáknak? Ez a föld Mezőhegyesen sok ember megélhetését biztosítaná!
Érthetetlen.

" a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. évente nettó 6 milliárd forintos árbevételt ér el, amelyből mintegy 1,5-1,7 milliárdot bérfizetésre fordítanak, a városnak pedig 80 milliót fizetnek be adók formájában. E nélkül a településre az elszegényedés és az elnéptelenedés vár"
kamazuka
@JAJMÁR: Néhány uniós tagországban vannak termelő szovetkezet,hol a gazdák szövetkezetbe tömörűlve gazdálkodnak.Németeknél értékesítési szövetkezetek.Ott a kamara értékesíti a terményt a lehető legjobb áron.
Anno Lakitelken,mikor egyezkedtek a nyugattal,egyik alapfeltétel volt a tsz-ek szétverése.
Ne legyen illúziója senkinek,mikor a tsz-ek mellől elprivatizálták a földeket,sorra dobták be a törölközőt.Az állattartó telepek szépen sorra követték őket,csak fillérekért el kellett adni a feldolgozóiparunkat.a sorozatos körbetartozások a 60 -90-120 napra történő kifizetések tették fel az í-re a pontot vagy ki sem lettek a termelők fizetve,és erre is láthattunk példát.
Ama tényt,hogy 1 hektár föld 5 embernek ad munkát,még nem sikerűlt felűlírnia senkinek.
Különös,hogy a szövetkezetbe tömörülés nálunk nemagyon nem akaródzik létrejönni.
A sok kicsi összezavarható s nem utolsó sorban az öreg szakikat nem lehet átverni.
Rendszerváltáskor közel 35 ezer agrárszakemberünknek kellett más után néznie.
A munkabéreket terhelő adók önmagukért beszélnek.
Hogy hogyan lehetne helyzetbe hozni a hazai gazdákat ahoz kell sűrgősen egy szakember aki ért az agráriumhoz.
A jelenlegi sajnos nem.
Még alapvető kérdésekhez is sík h...!
Ilyen alapon azután bármit keresztűl lehet vinni.
Ez a történet amiről a cikk szól,ékes példája és híven tükrözi a szakmaiatlan hozzánemértést.
Majd meglátjuk.
JAJMÁR
@kamazuka: 22:04 Írod, hogy a privatizáció - földkiadás - alkalmával szétestek a termelőszövetkezetek. Valóban a jobb földeket a jó helyen, jó időben lévők vették meg, nagyon olcsón a kis parasztoktól.
Írod, egy hektár 5 embernek ad munkát.. ezt nem tudom, hogy érted. Munkát lehet, hogy ad, ha kézi erővel műveli valaki, de megélhetést?

Egy összehasonlítás - nélkülözi a kiadásokat, de mégis látszik - a kis föld gond, a sok föld haszon.
1 hektáron terem 60 mázsa búza. (Tegyük fel, hogy jó az időjárás, jó a termés, mert egyébként nincs ennyi.)
A takarmánybúza ára átlag: 4500 Ft. 60x4500=270ezer .
Ebből mégiscsak le kell vonni a földművelést, vetőmag árát, a vegyszerezést, betakarítást, szállítást... mi marad? 5 embernek? Egynek is kevés.

Tegyük fel, hogy 100 hektáron termel a gazda:
akkor 6000 mázsa búza terem, 27milió a bevétel. A kiadás pedig jóval kedvezőbb, mint a kisebb földeknél, nyilván az eladás is könnyebb, - nagyobb mennyiséget könnyebb eladni, és általában ezek vásárolják fel olcsón a kistermelőtől is a termést, majd adják tovább, de még ebből sem él meg 5 ember -pláne család- ilyen módon. A legtöbbnek van főállása, a művelésben pedig összedolgoznak. Nyilván vetésforgó van, ráépülő állattartás, egy-egy feldolgozó üzem stb. és még akkor is lutri, és alkalmazott nincs, ahhoz még több kell.
De nem lehet mindenkinek több száz hektár, sőt több ezer hektár földje, ezért fontosak az ilyen Zrt-k, állami földek, amelyek munkát adnak sok embernek, és erre is ráépült már pl. a vetőmagüzem, amely szintén munkát ad sok embernek. Amíg idáig eljut egy gazdaság - és mindegy hogy nevezzük -, abban nagyon sok kudarc és munka is van.
Ennek a gazdaságnak a szétszedése nem lehet nemzeti érdek, ahogy Kishantos sem.

Nálunk is maradt egy-két szövetkezet,v. átalakult, újak is jöttek létre, de ma már mindenféle szövetkezetet lehet alapítani. Jobban megéri most, mint a vállalkozás, de még a civil szervezetek is ide menekülnek. (Majd észreveszik és ezt a szálat is...
kamazuka
@JAJMÁR: 1 hektár 5 ember.

1 megmunkálja a földet elveti a magot, learatja a termést.
1 szállítja,szárítja betárolja
1 lisztet őről a magból
1 eladja a kenyeret/tápot
1 jószágot tart takarmányoz!
Így gondoltam!
JAJMÁR
@kamazuka: 17:35 Ja, értem :) Igen, így rendben. :)

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.