Bűn lenne emelni a nyugdíjkorhatárt

A cikk lényege sajnos lemaradt, íme: "Csath Magdolna szerint azonban a termelékenység növekedés lassulásának egyik oka, hogy sok olyan ember kezdett el dolgozni elsősorban a közmunka keretében, akik az átlagosnál alacsonyabb új értéket termelnek. Azonban ha ezzel romlik is a termelékenységi mutató, társadalmi szempontból hasznos megoldásról van szó. Az OECD ajánlását, miszerint a munkaerőhiány csökkentése érdekében emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, kimondottan károsnak tartom – folytatta Csath Magdolna. A szervezet ugyanis javaslatot tesz az idősek foglalkoztatásának fokozására, ami a közgazdász szerint nemcsak a társadalom értékrendjével megy szembe, de nem veszi figyelembe a magyar gazdaság sajátosságait sem.– Aligha akad olyan cég Magyarországon, amely nyugdíjasokat foglalkoztatna – folytatta Csath Magdolna. Arról nem is beszélve, hogy a magyar várható élettartam mellett tovább növelni a nyugdíjkorhatárt nem lenne társadalmi szempontból sem elfogadható. Szerinte az összeszerelő üzemekre támaszkodó hazai gazdaságban éppen az a jelenség jelent problémát, hogy a foglalkoztatottak fiatalon, már a nyugdíjkorhatár előtt elhasználódnak fizikailag. Csath Magdolna arra is felhívta a figyelmet, hogy az OECD jelentése nem tér ki a versenyképesség kérdésére. Ez ugyanis Magyarországon komoly probléma, ami a magas hozzáadott értéket biztosító, innovációs és tudásalapú tevékenységek alacsony arányával van összefüggésben. Csath Magdolna megjegyezte továbbá, hogy az OECD jelentése elismeri a munkaadói járulékcsökkentés előnyeit, de arra is figyelmeztet, hogy a munkavállalók adóterhei még mindig kiemelkedően magasak, amit különösen az alacsonyabb jövedelmek esetén tart nagy problémának – tette hozzá a közgazdász."

A fizikai elhasználódás mellett azt is figyelembe kéne venni, hogy Magyarországon végbement egy kemény, emberek millióit hátrányosan érintő rendszerváltás, mely mostanság egy fasisztoid vonásokat tükröző diktatórikus berendezkedésbe torkollott. A magyar munkaerő nem számíthat rehabilitációra, még hatvanon felül is nemegyszer kénytelen megfelelő orvosi ellátás hiányában dolgozni a hivatalosan "könnyű", a valóságban szándékosan gyötrelmes munkakörülmények között. Azon nőknek adatik meg, hogy még életerősen, fiatalosan nyugdíjba mehessenek és mellette dolgozhassanak immár dupla jövedelemért, akik nem szenvedték meg anno a rendszerváltást. A férfiak és a többi nő pedig választhat: vagy ellátatlanul vegetál vagy megpróbál kitartani az egyre később bekövetkező kőbe vésett Magyar nyugdíjkorhatárig.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy hosszú távon 70 évre emeljék a tagállamok a nyugdíjkorhatárt, hogy senki ne töltse élete több mint harmadát nyugdíjasként. Hazánkban ez a "veszély" nem nagyon fenyeget a szégyenletesen alacsony várható életkor miatt. Alapfeltétel a nyugdíjak relatív értékmegőrzésének a garantálása. Ennek legigazságosabb formáját a korábbi svájci nyugdíjemelési indexálás visszaállítása jelentheti. Ez figyelembe veszi a gazdasági növekedést – keresetnövekedést és az inflációt is. Ugyanakkor fenyegetik a nyugdíjakat azok a nyílt és burkolt törekvések, melyek azt szorgalmazzák, hogy az egészségügyből kivont pénzeket a nyugdíjasokkal fizettessék meg, ez pedig értelemszerűen további jelentős nyugdíj-értékvesztést eredményezne. Paradox módon a munkáltatók nyugdíjcélú befizetéseiből egészségbiztosításra és foglakoztatásra is költ a kormány. A nyugdíjak egyébként hozzáadott értékkel vagy anélkül is katasztrófálisan alacsonyak.