Magyarországnak - legalábbis a magyar lakosságnak - jót tenne, ha az Európai Unió szociális pilléréből lenne valami, ám annak gyakorlatba átültetése nagyon nem lesz egyszerű, sőt, Magyarországon külső kényszer nélkül vélhetően meg sem valósulna - értettek egyet szakértők a Millennium Intézet konferenciáján.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Itt (is) jól jön a nemrégiben elfogadott törvény, amely szerint az egyenesági rokon kötelezhető az önmagát eltartani nem képes családtagja eltartására és nemfizetés esetén az ellátást végző intézmény is perelheti a tartásra kötelezettet. Ez eddig nem volt, most van. Előrelátóak a fiúk. Biztosan ráéreztek, hogy egy idős, demens, vagy egyéb problémával küzdő ember nem fog perelni, mert nem is tud erről a lehetőségről és nem is képes rá fizikailag, vagy mentálisan.
Röviden: alighanem kell a pénz és mindenhonnan kiszivattyúzzák, ahonnan csak lehet. Közben a jövő ködébe és az uniós fejlesztési források rovására tolják el a beruházásokat. Márpedig az most még nem tudható, hogy a 2020-ban induló költségvetési időszakban mennyi pénz jut hazánknak, de biztos, hogy a mostaninál jóval kevesebb. A hajléktalanok, idősek, betegek pedig nyilván nem tiltakoznak, mert nem tudnak. Szép csendesen utcára kerülnek, ellátás nélkül maradnak és ott pusztulnak el, ahol meghúzták magukat. A kormány is aggódhat egy picit – na, nem ezekért az emberekért, hanem a saját megítélése miatt.