Tevan Imre belátta, hogy rosszul mérte fel a dolgokat.
Péntek hajnali fél négykor jelentette be Facebook-oldalán Tevan Imre, hogy mégsem ő lesz az Index új főszerkesztő-helyettese – vette észre a hvg.hu és a 24.hu szinte egyszerre.
Fotó, címlapkép: Facebook/Index
(Tevan újbóli szerepvállalásáról az Indexnél, ahol 2011-ig dolgozott, csütörtökön jelentek meg a hírek.)
Tevan a Facebook-bejegyzésében hosszan leírta, hogy miért is gondolta meg magát:
Nem leszek az Index főszerkesztő-helyettese. Nem azért, mert kaptam a pofámra. Ezt tudtam előre, ez ilyenkor jár. (Sok támogatást is kaptam, köszönöm.) Hanem azért, mert rosszul mértem föl a helyzetet, ezért hibás döntést hoztam.
Tevan a továbbiakban leírta, ő az Indextől 2011-ben távozott, de mindvégig indexesnek tartotta magát, ezért is vállalta el hosszasabb gondolkodás után a neki felkínált posztot, mert úgy vélte, hogy
ebből az indexességből meg lehet őrizni valamicskét, és újra lehetőségem lesz ebben szerepet vállalni.
Aztán belátta, hogy tévedett, és nem is abban, hogy a politikai behatást képesek lesznek-e a cég igazgatósági tagjai elhárítani, hanem hogy össze tudnak-e rakni egy működőképes csapatot a régi újságírók távozása után.
Az volt az alapkérdésem, hogy lehet-e független és színvonalas újságként működtetni a kialakult helyzetben az Indexet. Eddik oké. De mindig csak azon forogtak a gondolataim, hogy elképzelhető-e, hogy ne legyen politikai beavatkozás. Tudjuk, rendkívül aggályos az erre adandó válasz, de végül arra jutottam, elképzelhető. Sőt, kitaláltam egyfajta garanciát. (Azt hittem, ez ügyes ötlet, de valójában csapdát állítottam magamnak. Ha a feltételemet azonnal elfogadják, nem mondhatok nemet.)
Csakhogy azzal nem foglalkoztam, a politikai beavatkozáson túl, hogy a három ember, tehát az igazgatóság tagjai képesek lesznek-e összehozni egy minimális csapatot, amely legalább elfogadható mindőségben át tudja venni a felmondott kollégáimtól a lapkészítést abban a rohamosan közeledő pillanatban, amikor ők végleg elmennek. Az "igazgatósági tag" hétfőn hívott föl, ma péntek van, azóta odáig jutottunk, hogy egyetlen embert, engem lehetett bejelenteni az új csapatból. -thy és -czy azóta se tudta eldönteni (legalábbis nekem ezt mondják) azt a viszonylag alapvető kérdést, hogy melyikük a főszerkesztő. Hogy kinek lennék a helyettese ugye.
- írja a bejegyzésében Tevan Imre, amivel egyúttal azt is elárulta, hogy Szombathy Pál, vagy Sztankóczy András lehet a főszerkesztője a lapnak.
A harmadik tag doktor Bodolai, akinek minden nyilatkozata után azt éreztem, hogy ki kell szállnom. Kétségtelenül fejlődik, a legutóbbiban a Klubrádióban már hosszú perceket beszélt értelmesen anélkül, hogy elővette volna a szerkesztőség ármánykodásáról szóló elméleteit, de aztán leteltek ezek a percek. Dull kirúgása nagyon jó döntés volt, mondotta.
Tevan leírta, már ez is aggályokkal töltötte el, de aztán meghallgatta a Dudás Gergellyel (volt Index-főszerkesztő) készült Válaszonline-os podcastet, ami még inkább a helyére tette nála a dolgokat.
Aztán a csütörtököt a szerkesztőségben töltöttem. Ott nemcsak az Index haldokló szellemét láttam, de ráébredtem, amit tehát mindig is tudtam, hogy én egy vagyok velük. Ebben kevesebbet segítettek azok, akik néhányan nem fogtak velem kezet, és sokkal többet Pozsi, aki nagyon szelíden és kedvesen mondta el, hogy miért nem ért egyet a lépésemmel. Homlokcsókot érdemel!
Uj Pétertől azt tanultam, hogy ilyen helyzetben mindig aránytalanul nagyvonalúnak kell lenni, ezért végül egyre jobban zavarnak a volt leendő főnökeim azon megnyilvánulásai, amelyek nem nevezhetők ilyennek a felmondottakkal szemben. Én nem ellenségeimnek érzem őket, hanem akiket elsodortak tőlem az évek, és most egy tragikus eseménysorozat végén abbahagyják azt, amit nekem majdnem lehetőségem lett folytatni, de alapvetően ugyanazt akarták, mint én.
Tevan Imre a bejegyzése végén még leírta, hogy úgy érzi, nem lesz könnyű elindítania a távozó újságíróknak egy új "Indexet", de ha ez sikerül, ő felajánl havonta legalább egy ingyen cikket nekik.
Végül üzent azoknak is, akik nem annyira kedvelik:
Akik energiát fektettek a gyűlölésembe, ne csüggedjenek, hiszen most kiderült, hogy nemcsak pénzsóvár aljadék vagyok, hanem gyáva is. És annyira a véremmé vált az árulás, hogy miután elárultam az elárultakat, most elárulom azokat is, akiknek a kedvéért elárultam, akiket elárultam. És különben is, továbbra is ki lehet forgatni minden mondatot és tényt!
Hogy kire szavaznánk, az mondjuk még rejtély.