A harmadik legrosszabb éve volt a tavalyi a magyar gazdaságnak a rendszerváltás óta. Kedden közölte első becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Fotó: Pixabay cco
Az év végén, a negyedik negyedévben ugyan az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a GDP, de még így is 4,3 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
A nemzetgazdaság teljesítménye 2020-ban az előző évhez viszonyítva 5,1 százalékkal kisebb lett a nyers adatok szerint.
A nyers adatokhoz a KSH az alábbi megjegyzést tette:
„A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat eredményezett, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát."
Vagyis a KSH arra utalt, hogy a második becslése jelentősen, vagy legalábbis a megszokottnál jelentősebben eltérhet a jelenlegi első becsléstől.
A különbség normál esetben semennyi, vagy esetleg néhány tizedespontnyi szokott lenni – tehát a KSH figyelmeztetése alapján sem zárható ki, hogy a különbség ezúttal akár egész százalékpontnyi is lehet majd, és végül a recesszió mértéke mégis közelebb volt a 6 százalékhoz.
A 444 hozzáteszi, hogy 2017, 2018 és 2019 igen sikeres évei voltak a magyar gazdaságnak, 4 és 4,9 százalékos GDP-növekedéssel évente. A KSH most közölte a 2020-as adatot, ami viszont brutális gyengülést mutat: 5,1 százalékos visszaesést.
a rendszerváltás óta csak két rosszabb éve volt ennél Magyarországnak.
1991-ben, amikor minden a feje tetejére állt, és 11,9 százalékos volt a visszaesés, illetve 2009-ben, amikor a pénzügyi világválság éreztette a hatását, 6,6 százalékos visszaeséssel.
Egész Európában jellemző volt a komoly visszaesés, átlagosan 7 százalék körülit várnak az elemzők, de még kevés végleges adat érkezett.
Németország 5 százalékos, vagyis lényegében a magyarral megegyező mértékű visszaesést mért, Spanyolország 11 százalékosat, míg Litvánia csak 0,9 százalékosat.
Mindezek ellenére óriási meglepetést hozott a magyar GDP-adat
A mai adat igazolja azokat az előzetes várakozásokat, amelyek szerint a koronavírus-járvány második hulláma (pontosabban az erre reagáló korlátozó lépések) kevésbé fogták vissza a magyar gazdaságot, mint tavasszal. Ezt egyrészt már a nemzetközi adatokból is lehetett sejteni, másrészt az egyes gazdasági területek havi részadatai is azt mutatták, hogy a gazdaságot nem érte akkora sokk, mint az első hullám idején. Növekedési pályán maradt például az ipar és az építőipar is – értékelte az adatot a Portfolio.hu.
Fotó: Pixabay CCo
A nagy képet illetően az igazi meglepetést az jelenti, hogy a várt visszaesés helyett a magyar gazdaság növekedni tudott a negyedik negyedévben. Ennek okai a következők lehetnek a Portfolio.hu szerint:
- a lezárások "csak" november közepén érkeztek, és bár decemberben már tényleg érződött a hatásuk, az előző két hónap kifejezetten erős volt a havi részadatok alapján is,
- az ipart nem bénította le úgy a járvány, mint tavasszal, az ellátási láncok viszonylag épek maradtak, a termelést a fertőzések ellenére meg tudták szervezni a nagy vállalatok,
- a fentiek miatt érvényesülni tudott a korrekciós hatás: a második negyedéves nagy gazdasági zuhanást a harmadik negyedéves korrekció nem tüntette el teljesen, ezért bőven volt kapacitás további javulásra – ne feledjük, a gazdaság teljesítménye még így is bőven elmarad az egy évvel korábbitól,
- az építőipar is gyorsan magára talált a sokkból, és a negyedik negyedévben töretlen maradt a növekedése,
- a szolgáltató szektor számaira egyelőre nem látunk rá, de vélhetően a "lenullázott" ágazatokon (vendéglátás, turizmus) kívül a többi területet a vártnál jóval kevésbé érinthették a lezárások kedvezőtlen hatásai,
- ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a turizmus súlya a negyedik negyedévben jóval kisebb, mint nyáron, ezért az innen érkező visszahúzó hatás tompítottabb lehetett, mint a második negyedévben.
A GDP-adat nagy tanulsága, hogy a lezárások gazdasági áldozata kisebb, mint vártuk – teszi hozzá a lap.
Ez akár azt jelentheti, hogy a kormányzat szívesebben tarthatja fent a korlátozásokat a romló járványhelyzetet látva
írja a Portfolio. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy az első negyedévet szinte biztosan teljes egészében érinteni fogják a korlátozó intézkedések,
ez alapján akár nehezebb időszak is lehet a gazdaság számára mint a tavalyi utolsó.
Tavaly összességében 5,2%-os volt a magyar gazdasági zsugorodás, 1996 óta (amióta vannak megbízható GDP-adataink) ez a második legnagyobb mértékű visszaesés volt. Ugyanakkor amíg a pénzügyi válság időszakának negatív GDP-adatai egy elhúzódó visszaesést, pangást tükröznek, addig most egy hirtelen érkező sokkról van szó, ami gazdaságtörténeti léptékkel mérve rendkívül rövid ideig tartott – összegez a lap.
Forrás: hvg.hu, 444, Portfolio.hu
8 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás