A 2018-ban megszavazott "rabszolgatörvény" miatt igyekeznek a munkaadó cégek a munkaidőkeretben a koronavírus okozta leállások miatt le nem dolgozott órákat kifizettetni a dolgozókkal, ez a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint törvénytelen.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint törvénytelenségre készül több tucat autóipari, elektronikai és gépipari cég is, ahol a 2018-as "rabszolgatörvénnyel" létrejött munkaidőkeretet nem tudták ledolgoztatni a munkavállalókkal a koronavírus okozta leállások miatt – olvasható a Népszava cikkében. Ezeket a mínusz órákat akarják most kifizettetni a szakszervezet szerint a munkavállalókkal, ami azonban az érdekvédők szerint törvénytelen lenne. A szakszervezet úgy tudja, a munkavállalók többségén legalább 80-100 ezer forintot is követelhetnek, ezt László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke mondta el, és hozzá is tette, a probléma több mint 10 ezer dolgozót érint.
Fotó: Illusztráció/picxabay.com CCO
A cikk szerint a rabszolgatörvényt már kidolgozásakor életidegennek és átgondolatlannak tartották a munkajogászok, amely nemcsak a dolgozók munkahelyváltását lehetetleníti el többek között, de ráadásul több cégnél is veszteséget okozhat a kétéves munkaidőkeret. Emellett a szakszervezetek jogosítványait is figyelmen kívül hagyja a törvény.
"Az utóbbi évek egyik legnagyobb tüntetéssorozatát kiváltó rabszolgatörvény lehetővé tette, hogy a cégek akár 2-3 éves munkaidőkeretben igazítsák a beérkező megrendelések intenzitásához a dolgozók munkaidejét. Ha épp nincs, vagy kevés a megrendelés, a munkavállalók nem, vagy kevesebbet dolgoznak, de ugyanúgy megkapják a fizetésüket. Ha később több lesz a megrendelés, az így keletkezett mínusz órákat ledolgoztatja a cég, és a munkavállalók ugyanúgy az alapfizetésüket kapják, nem jár nekik túlóradíj. Ha nincs munkaidőkeret, akkor ez nem így van: a megrendeléshiányos időszakra, az úgynevezett állásidőre ugyanúgy jár a fizetés, a későbbi túlmunkáért viszont a túlóradíj is megilleti pluszban a dolgozókat"
- áll a cikkben.
László Zoltán a lapnak elmondta, alapesetben a a 6 hónapnál hosszabb munkaidőkeret bevezetéséhez meg kell állapodni a szakszervezettel is, ám a kormány tavaly ezt a jogot elvette a szakszervezetektől a koronavírus-járványra hivatkozva: a cégek tavaly áprilistól júliusig a dolgozókkal történő bárminemű egyeztetés nélkül, egyoldalúan vezethették be a kétéves munkaidőkeretet. Ezzel százával éltek is a cégek, a munkaidőkeretek a következő hónapokban fognak lejárni, ám már most látszik az alelnök szerint, hogy a járványidőszak és az alkatrészhiányos hetek-hónapok mínusz óráit nem fogják tudni ledolgoztatni a cégeknél. Sokaknak 16 órája van mínuszban, ám akad olyan is, akinek 350 is (ez kéthavi munkaidőnek felel meg).
VAn olyan, ahol, azzal próbálkoznak, hogy ezeket a mínuszokat tovább görgethessék a a következő munkaidőkeretbe, sok helyen, főleg vidéki autópiari cégeknél viszont a munkaadók azt állítják, hogy a dolgozók tartoznak nekik pénzzel. Két cégnél azt is felajánlották a munkavállalknak, hogy hathavi részletben, kamatmentesen törleszthetik a tartozásukat – mesélte az alelnök a lapnak, aki szerint mindkét lépés törvénytelen, mert munkaidőkeret végén a többletórákat ki kell fizetni, a mínusz órákat le kell a cégnek nulláznia. Ha nem tudja ledolgoztatni, akkor saját veszteségként kell elkönyvelnie, azért egy dolgozó sem hibás, ha nem tudnak neki munkát adni, és senkit nem lehet amiatt adósságba verni, ha betartotta a munkaszerződését és azt tette, amire a cégvezetés utasította – fogalmazta meg László Zoltán, aki úgy látja, nem a dolgozók tartoznak a cégeknek, hanem fordítva: a cégek tartoznak a munkavállalóknak.
Az alelnök szerint akadnak olyan cégek, amelyek a járvány idején sem álltak le, rengeteg pluszóra keletkezett, ám ezeket nem mindegyik cég akarja kifizetni, hanem ezeket az órákat "lepihentetik" a dolgozókkal, miközben a kölcsönzött munkaerőt agyondolgoztatják. Olyanra is akadt példa, hogy egy munkavállaló azért nem tudott munkahelyet váltani, mert az előző cég követelte rajta, hogy fizesse vissza a mínusz órákra kapott béréből "keletkezett" tartozást. A Vasas Szakszervezeti Szövetség állásfoglalása szerint a dolgozóknak nm szabad a cégek felé semmit sem fizetniük, mert nem tartoznak a cégeknek.
Forrás: nepszava.hu
" Teljesen helyesek a számitásaid. Túlóra nem lesz. Viszont lesz dolgozói tartozás a munkáltató felé.És lesz munkavégzés orrvérzésig- alapbérért."