Az energetikailag korszerűtlen családi házak, társasházak vagy középületek pedig nagy károsanyagkibocsátás-csökkentési lehetőséget jelentenek. Nem csoda tehát, hogy az Európai Unió energia- és éghajlat-politikája különös figyelmet fordít az épületekre – számol be róla az mfor.
Kép: Pixabay
Az Európai Bizottság éppen egy évvel ezelőtt, 2020 októberében mutatta be az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáját (Renovation Wave – Felújítási hullám), melynek legfőbb célja, hogy 2030-ra legalább megduplázza az épületkorszerűsítési arányt, mindezt úgy, hogy a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot eredményezzenek.
Az energiahatékonysági beruházások kifejezetten munkaintenzívek; a felújítások várhatóan magas foglalkoztatási hatását a Nemzetközi Energiaügynökség egyik friss anyaga, a World Energy Outlook Sustainable Recovery különkiadása is alátámasztja, amely rámutat, hogy az épületfelújítás beruházásarányosan az egyik legnagyobb munkahelyteremtő a 2050-es klímacélok elérését célzó tevékenységek közül:
minden befektetett egymillió euró 12-18 helyi munkahelyet hoz létre.
Bár Magyarországon az átlagos felújítási ráta az EU-s átlagnál némileg magasabb (három százalék körüli), a hazai felújítások nagyrészt egyedi intézkedésekre terjednek ki – például nyílászárócserére, a fűtés korszerűsítésére vagy hőszigetelésre –, tehát „könnyű” felújításokra. Ezek önmagukban sajnos nem eredményeznek jelentős energiamegtakarítást, sem komoly kibocsátáscsökkentést. Egy jól megtervezett, komplex mélyfelújítással viszont 50-60 százalékos, egyes esetekben akár 80 százalékos energiamegtakarítás is elérhető – világos tehát, hogy a valódi végső energiafelhasználás-csökkentéshez és a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez a minél mélyebb felújításokat érdemes ösztönözni szabályozással és előnyös finanszírozási konstrukciókkal.
Közelebbről megvizsgálva, az energiahatékonyság-javulást célzó épületfelújítások keresleti oldalán (tehát a megrendelői oldalon) legfőbb akadályokként a következők jelennek meg:
Az épületfelújítás előnyeivel, a rendelkezésre álló (tehát az egyén / háztartás számára elérhető) célzott programokkal, pénzügyi és technikai támogatásokkal kapcsolatos információk hiánya;
pénzügyi korlátok;
az épületfelújítás okozta fennakadások és az összes érintett vállalkozó koordinálásával járó nehézségek.
A felújítások kínálati oldalán (tehát a kivitelezők, beszállítók oldalán) tapasztalt legfőbb akadályok pedig a következők:
Szakemberhiány, a megfelelő képességekkel rendelkező munkaerő hiánya;
az iparág nagyon fragmentált, ennek következtében pedig nem kellően hatékony a koordináció a különböző beszállítók között;
a kivitelezéssel járó magas adminisztratív terhek.
Az Európai Unió csak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RFF) keretén belül 2500 milliárd forintot nyújt Magyarországnak, amelynek 30 százalékát a tervek szerint éghajlatvédelemre kell fordítani (ebből az összegből a hazai lakásállomány 10 százalékát fel lehetne újítani, jelentős energiahatékonyság-növekedést eredményezve).
Ha tehát úgy akarjuk, mind uniós, mind állami oldalról lehetne rá forrás.
Nem elhanyagolható szempont, hogy a számos, a klímacélok megvalósulását célzó intézkedés közül az épületek energiahatékony felújítása jár a legnagyobb társadalmi hasznossággal. Az épületenergetikai felújítások nyomán a háztartások energiaköltségei – tehát a lakhatás költségei – fenntartható módon csökkennek. Ez a legalacsonyabb jövedelmű háztartások esetében (ezen belül is kiemelten az energiaszegénységben élők számára – Magyarországon a háztartások mintegy 10 százaléka sorolható ide) mindenképpen jelentős és hosszú távú életminőség-javulást eredményez.
Politikai döntéshozatali szinten a hatékony és sikeres szakpolitikai megoldások átfogóak, több szereplőt ösztönöznek, és több kihívást kezelnek egyszerre. A hosszú távú politikai stabilitás megfelelő bizalmat épít az épületfelújítási piac szereplői körében, növelve a befektetési kedvet.
Nem alábecsülendő a helyi önkormányzatok szerepe a szakpolitikák tényleges végrehajtásában, mert bár megszülethetnek a döntések uniós vagy tagállami szinten, de a helyi önkormányzatok tudják a leginkább előremozdítani a felújítási hullámot.
Annak érdekében, hogy az épületállomány felújítása Magyarországon és más uniós országokban egyaránt növekedjen, az épületfelújítási szakpolitikáknak törekedniük kell a fent vázolt megoldások széleskörű elfogadtatására, végrehajtásuknak pedig tükröznie kell a piac különböző szereplőinek igényeit.
A szakpolitikai lépések ennek megfelelő finomhangolása elősegíti a klímasemlegességi célok megvalósítását és az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású, kevésbé energiaigényes épületállomány elérését, amely hosszú távon jelentős szerepet játszik majd a gazdaság szén-dioxid-mentesítésében.
Forrás: mfor
Címlapkép: Pixabay
11 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Egy régi szomszédnak én is szóltam anno, hogy a műanyag palackokat ne égesse mert rákkeltő, azóta ő is meghalt rákban.
kormanykommentek.blog: „A NER megtette, amit a haza, oh bocs, Orbán megkívánt”
Mottó:
„Ὦ ξεῖν', ἀγγέλλειν Λακεδαιμονίοις ὅτι τῇδε
κείμεθα, τοῖς κείνων ῥήμασι πειθόμενοι.”
Így hangzik a „ A thermopülai hősök sírfelirata.”
Szimónidész szerint
A szerző egyébként is érdekes elmélkedés számomra egy külön érdekességet is tartalmazott. Rájöttem, hogy valóságos blaszfémiát követtem el; nem olvastam/hallgattam meg Őfeneségét. A minap egy bejegyzése szerint, ami a „Borkorcsolya” címet kapta
m.blog.hu/ko/kormanykommentek/image/90c7f444b697c6c9139272637e09536d.png
személyes konzultációt tartott.
Ennek során azt mondta, hogy: „… február közepén szerintem meg fog kapni egyhavit. Még azért küzdenem kell kicsit, mert ne kétheti legyen, hanem egyhavi, de rajta vagyunk a szeren. Ott loholok a pénzügyminiszter nyakán”
Igen Viktor azt mi is sejtettük, hogy rajta vagytok a SZEREN, s remény sincs rá, hogy leszokjatok.
De ez a (ez igazi a kifejezés primer értelmében) coming-out – ezzel a gusztustalan részletezéssel, hogy loholsz a szerencsétlen Mityuka nyakán - ez még tőled – még akkor is, ha tudunk legjobb barátod az eresz-mászó és egyetlen fiad érdeklődéséről - is so(k)!!
hvg.hu/ingatlan/20211014_A_kormany_sutba_vagta_a_buszkeseget_nemi_aproert_Azsiabol
illetve
www.napi.hu/magyar-gazdasag/covid-koronavirus-hitel-azsiai-beruhazasi-bank-aiib-magyarorszag-kormany.738325.html
de a mi pókhasunk kicsiben is túd nagyot lopni
Nos a figyelmes és főleg nem amnéziás olvasó akár tudhatja is, hogy a most folyó ereszd el hajamat a mocsok Brüsszellel egy kicsit firnyákosabb, mivel nem csak támogatást, de hasonló igen kedvező hitel is járhatna hozzá. De ebből mi nem kérünk: „ a helyreállítási programból (RRF) Magyarország 2511 milliárd forintnyi támogatásra és további legfeljebb 3384 milliárd forintnyi hitelre jogosult, de nem kérjük a hitel részt.”!
Ennek fényében igencsak érdekes a hír:
hvg.hu: „A kormány sutba vágta a büszkeséget némi Ázsiából küldött apróért”,
illetve
naoi.hu: „Tisztázták, az Orbán-kormány mire hív le 66 milliárdos hitelt Ázsiából”
Igen ártunk és qurmányunk „a koronavírus-járványra felkészülés jegyében, a vészhelyzeti reagálási infrastruktúra javítására kap 183 millió euró (jelenlegi árfolyamon közel 66 milliárd forint) hitelt az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banktól ”
Nos ez már magában is pikáns, de van egy ütős része is: ennek úgy harmadából, „55 millió euróból nem új berendezéseket vesznek, hanem azt a már megvásárolt eszközökre könyvelheti el a kormány.”!!! =))
Új hozzászólás