A Magyar Közlöny legutóbbi, kedden éjszaka publikált számában megjelent kormányhatározat szerint 150 ezer AstraZeneca Covid-19 Vaxzevria-t ajándékoz Magyarország a Tadzsik Köztársaságnak – írja az mfor.
Kép: Facebook/Orbán Vikor
Akik követik a vakcinákkal kapcsolatos híreket, azok számára talán nem jelent döbbenetes meglepetést a kormány döntése. Nem Tádzsikisztán ugyanis az első ország, amelynek vakcinákat ajándékozunk, és szinte biztosan kijelenthető, hogy nem is az utolsó.
Magyarország ugyanis alaposan bespájzolt oltóanyagból, miközben a lakosság oltakozó kedve a járványhelyzet tavaszi javulásával párhuzamosan alaposan megcsappant. Míg ugyanis volt olyan időszak, amikor az Európai Unióban az egyik legjobb oltottsági aránnyal büszkélkedhettünk, addig a nyár során a dél-európai országok mindegyike jócskán beelőzött.
Emellett az észak-európai és a balti államok, ahogy Németország, Hollandia és Ausztria is lépéselőnyben van hozzánk képest. A kormány által meghirdetett oltási akcióhét ugyan a teljesen leülő első oltásoknál aktivizálta a népességet, de ennek sikere is inkább mérsékeltnek mondható.
A lényeg, hogy miközben a magyar lakosság korábban be nem oltott része nagyon nehezen aktivizálható, addig a vakcinából viszont hatalmas készlet áll rendelkezésre. Orbán Viktor november elején arról beszélt, hogy hamarosan 15 millió vakcina lesz Magyarországon.
Ez egyrészről megnyugtató, a másik oldalról viszont azt jelzi, hogy nagyon sok olyan szert tárolunk, amit kvázi „feleslegesen” szerzett be az ország.
Ezek közül a leginkább vitatott a kínai Sinopharm oltóanyaga, amely a beszerzés idején sem az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével nem rendelkezett, sem a WHO ajánlásával. Miközben a szer hatékonyságával kapcsolatban is ellentmondásos hírek láttak napvilágot, ennek az ára volt messze a legdrágább. Az már csak hab a tortán, hogy a kormánnyal szerződő, óriási profitra szert tevő vállalkozás kapcsán lapunk is számos érdekességet tárt fel.
A kormány igyekezett a meglévő készletektől szabadulni, és több országnak is adományozott vakcinákat. Ennek során 105 600 adag kínai oltóanyagot ajándékoztunk a Gambiai Köztársaságnak november elején, majd november 10-én Törökországnak is adtunk 211 ezer adagot. Előtte, július elején 400 ezer adag kínai vakcinával leptük meg Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát.
Ha a megvásárolt és a beadott szerek arányát nézzük, akkor van olyan vakcina, ami a Sinopharm oltóanyagánál sokkal rosszabb arányban lett felhasználva, ez pedig a Janssen vakcinája. Ebből ugyanis 2,2 millió adagot vett a kormány, azonban csak bő 160 ezer adagot használtak belőle fel.
Augusztus közepén Csehországnak adtunk 100 ezer Janssen-vakcinát, így továbbra is közel 2 millió adag áll a raktárakban.
A hagyományos, vagyis nem mRNS technológiával készülő vakcinák közül világszerte az AstraZeneca vakcinája a leginkább elfogadott. Magyarország ebből az oltóanyagból is komoly készletekkel rendelkezik, hiszen a közös EU-s kvóta keretében hozzávetőleg 4,6 millió adag vakcina érkezett hazánkba. Ebből 1,2 milliót a hazai lakosság oltására fel is használtak, de így is közel 3,4 millió adag maradt, amivel nem igazán tudott mit kezdeni Magyarország.
Moderna: 18 dollár (mai árfolyamon 15,1 euró), Pfizer-BioNTech: 12 euró, CureVac: 10 euró, Sanofi/GSK: 7,56 euró, Johnson & Johnson: 8,5 dollár (7,1 euró, csak egy dózis szükséges), AstraZeneca: 1,78 euró.
A legnagyobb tételt egy november 9-i kormányhatározat szerint a Ghánai Köztársaság kapja, nekik 800 ezer adag ment a brit-svéd oltóanyagból. Ugyanazon a napon jelent meg, hogy az AstraZeneca-vakcinából a Ruandai Köztársaságnak 200 ezer darabot adományozunk. Afrikába egy októberi döntés alapján is került egy további nagyobb szállítmány, ekkor derült ki, hogy Egyiptomnak 250 ezer AstraZeneca-vakcinát adományozunk.
A „magyar” vakcinákból még a világ egy kevésbé ismert szigetére is jutott: az Afrika legnyugatibb partjánál fekvő Zöld-foki Köztársaságnak 100 ezer adag AstraZenecát adományoztunk június elején, ráadásul annak apropóján a kormány bedobta a migráns kártyát is.
A november elejei számok szerint egyébként hozzávetőleg 5 millió vakcina volt ebből a típusból raktáron, ami az oltási akcióhétnek köszönhetően vélhetőleg csökkent. Ennek ellenére a cseheknek több tranzakció keretében kölcsönadott összesen 550 ezer adag vakcina még így is csak kis százaléka a teljes hazai készletnek.
Az ország 20 milliárd forintnyi oltóanyagot adományozott eddig el.
A vakcinák egy részét nem fogjuk felhasználni, így vagy az ajándékozás, vagy a megsemmisítés lesz e szerek sorsa. Néhány kivételtől eltekintve, mint Gulyás Gergelynek a sajtóban is komoly visszhangot kiváltó esete volt, aki a Szputnyik-oltás után Janssent kapott, feltételezhető például, hogy ebből a szerből nagyon minimális mennyiséget fognak itthon a jövőben beadni.
Összességében tehát az eltérő felhasználási módokat is figyelembe véve közel 3,5 millió ember oltására elegendő olyan vakcina van Magyarországon, amelyeket nagy valószínűséggel itthon nem fognak beadni.
Forrás: mfor
Címlapkép: Orbán Viktor/Facebook
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás