Az Alkotmánybíróság döntött az Európai Unió Bíróságának (EUB) a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldiek jogállására vonatkozó ítélete ügyében. – írja a 24.hu.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az EU-val közös hatáskör gyakorlásának érvényesülése hiányos, Magyarország addig jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az unió nem hoz hatékony intézkedéseket
Az Európai Bíróság még tavaly decemberben mondta ki, hogy a magyar hatóságok jogellenesen tartották őrizet alatt a Magyarországon keresztül az EU-ba érkezett menekülteket a tranzitzónákban, és ezzel megsértették a nemzetközi védelem iránti kérelmüket, illetve a kiutasításukhoz kapcsolódó uniós jogszabályokat – írja a Telex.hu.
A kormány viszont úgy vélte, az ítélet sértheti a magyar Alaptörvény rendelkezéseit, és februárban az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület idáig tárgyalta az ügyet.
Az AB közleménye szerint:
amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Az Alkotmánybíróság jelezte:
azt nem vizsgálhatta, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiánya. Az absztrakt alkotmányértelmezés ugyanakkor nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjedt ki.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, az ügyben az Alaptörvényben foglalt alapvető jogok, illetve szabadságok esetleges sérelmét vizsgálta. Mint írták,
az alkotmányjogi védelemnek nem elvontan, a történelmi és társadalmi valóságból kiragadott egyént kell statikusan védelmeznie, hanem figyelemmel kell lennie a mindenkori élet dinamikus változásaira.
Az Alkotmánybíróság szerint, az állam nem tehet az alapjogok tekintetében észszerűtlen különbséget, biztosítania kell, hogy az ember hagyományos társadalmi környezetének a megváltozása, ezen meghatározó identitáselemek jelentős sérelme nélkül valósulhasson csak meg.
A Magyar Helsinki Bizottság a döntést úgy értelmezte, hogy a a kormány hiába próbálta – lengyel mintára – arra használni az Alkotmánybíróságot, hogy kibújhasson az uniós bíróság ítélete alól. A civil jogvédők az Alkotmánybíróság határozatából azt emeték i, hogy az nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét és azt, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi, azaz
az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni.
A döntésről további részletek itt olvashatóak.
Az igazságügyi miniszter Facebook-oldalán úgy reagált az Alkotmánybíróság határozatára, hogy az csak a bevándorlásról szól, semmi másról. Varga Judit szerint a testület
egyértelművé tette, hogy jogunk van elutasítani, hogy másokkal éljünk együtt, mint akikkel évszázadok óta közös a sorsunk. A migráció nem csupán a szuverenitásunkat és önazonosságunkat veszélyezteti, de emberi jogaink, emberi méltóságunk sérelmét is magában hordozza.
A miniszter szerint Magyarország továbbra is elkötelezett tagja az EU-nak, de az Alkotmánybíróság világossá tette, hogy míg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos,
Magyarországnak joga van határai hatékony védelméért egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítani.
Varga Judit szerint a vita rámutatott, hogy a brüsszeli bevándorlási szabályokat kell megváltoztatni.
A miniszter bejegyzésében azt elismerte, a kormány várakozása ellenére az Alkotmánybíróság eljárása nem terjedt ki az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára, nem irányult az Európai Unió Bírósága ítéletének felülvizsgálatára sem.
Ugyanakkor szerinte irányt mutatott ahhoz, miként kellene az európai szabályokat is a valósághoz igazítani, hogy hatékonyan lehessen védeni Európa határait az illegális bevándorlástól. Varga Judit jelezte, a közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése, a brüsszeli szabályok pedig, amelyek békeidőben születtek, nem tudják megállítani az illegális bevándorlást.
Varga Judit teljes bejegyzése itt olvasható:
5 hozzászólásarrow_drop_down_circle
a közös sors mibenlétében,és mikor is osztozna,- s erre volt-e példa?
Új hozzászólás