Döntött az Alkotánybíróság: Magyarországon is jöhet a kötelező oltás

Kimondták, hogy nem alkotmányellenes az, ha a munkáltatók elrendelik dolgozóik kötelező védőoltását.

Fotó: MTI/Komka Péter

Csaknem húszan fordultak az Ab-hoz, hogy állapítsa meg a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Kormányrendelet alkotmányellenességét, és semmisítse meg azt. A testület a panaszokat egyesítette, és egy eljárásban bírálta el – írja a nepszava.hu. A testület pénteken adott ki közleményt a döntéséről.

Az Alkotmánybíróság visszautasította a munkavállalók kötelező védőoltását elrendelhetővé tevő jogszabályi rendelkezés elleni alkotmányjogi panaszokat

– szól a döntés, amit az alábbi érvvel támasztottak alá:

A kifogásolt jogszabályi rendelkezés nem közvetlenül hatályosul, hanem a munkáltatónak a munkaügyi bíróságon megtámadható intézkedése révén.

Ez azt jelenti, hogy a támadott kormányrendelet alapján a munkáltató elrendelheti, hogy a foglalkoztatottja meghatározott határidőn belül felvegye a koronavírus elleni védőoltást. Ha ez nem történik meg, a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, továbbá a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy év elteltével a munkavállaló jogviszonyát felmentéssel vagy felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.

A panaszt indítványozó munkavállalók álláspontja szerint annak az alaptörvényi feltételnek, hogy alapjogot korlátozni csak szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan lehet. Emellett az alapvető jogok veszélyhelyzeti korlátozásának is meg kell felelnie.

Szerintük azzal, hogy a szabályozás az oltást a munkáltató intézkedésén keresztül de facto kötelezővé teszi, sérti a testi és lelki integritáshoz való jogot.

Aggályosnak tartották azt is, hogy az oltatlanok homogén csoportjában hátrányt szenved az, akinek munkáltatója a védőoltás felvételét (más munkáltatókkal szemben) kötelezővé teszi, jóllehet a munkáltatóknak az oltás szükségessége megállapítására sem szakmai, sem egyéb képesítése nincsen. 

A testület azt is megjegyezte, az indítványozók nem merítették ki a jogorvoslati lehetőségeiket, nem fordultak például konkrét ügyben a munkaügyi bírósághoz.

Forrás: nepszava.hu
Fotó: MTI/Komka Péter