"Az Önök harca a mi harcunk is" – gyorsított eljárásban léphet be az EU-ba Ukrajna

A Kijev megyei Bucsában elkövetett vérengzés felelőseit meg fogják büntetni, az Európai Unió Ukrajna oldalán áll – írta a Twitteren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel együtt Ukrajnába látogatott.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón Borrell bejelentette, hogy az EU újabb 500 millió eurót különít el Ukrajna számára fegyvervásárlás céljára.

Ursula von der Leyen közölte, hogy átadta az ukrán államfőnek az európai uniós csatlakozási kérdőívet. Kijev szeretné felgyorsítani EU-csatlakozási folyamatát. Az uniós küldöttek – mielőtt tárgyalást kezdtek Zelenszkijjel – Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel együtt felkeresték Bucsát, ahol az ukrán vezetés szerint az orosz hadsereg több mint 300 civilt gyilkolt meg. Az utcán heverő holttestek közül többet hátrakötözött kézzel találták meg, a róluk készült felvételek bejárták a világot, és hatalmas felháborodást váltottak ki.

Fontos volt, hogy ukrajnai látogatásomat Bucsában kezdjem. Azért, mert Bucsában az emberiességünk veszett oda. Üzenem az ukrán népnek, hogy az atrocitások felelősei bíróság elé fognak állni. Az Önök harca a mi harcunk is. Ma Kijevben vagyok, hogy elmondjam, Európa az Önök oldalán áll

- fogalmazott Ursula von der Leyen.

Borrell eközben úgyszintén a Twitteren elítélte a kramatorszki vasútállomás elleni pénteki támadást.

Határozottan elítélem a kramatorszki pályaudvar elleni ma reggeli orosz támadást, amelyben több tucat ember meghalt és sok megsebesült. Ez egy újabb kísérlet volt arra, hogy elzárják a menekülés útját azok előtt, akik az indokolatlan háború elől menekülnek

- hangsúlyozta Borrell.

A Kijevtől nyugatra fekvő Makariv településen 132 agyonlőtt civil lakos holttestére bukkantak, miután kivonultak a régióból az orosz csapatok – mondta el pénteken egy tévéműsorban Vadim Tokar, a falu polgármestere. Kifejtette, hogy a holttestek zömét tömegsírokba temették. Hozzátette, hogy a település negyven százaléka megsemmisült az orosz támadások következtében, sok házat már nem lehet helyreállítani. Megjegyezte, hogy a háború előtt 15 ezren éltek a településen, a támadások "aktív fázisában" viszont kevesebb mint ezren maradtak.

A csernobili atomerőmű több évtizeden át összegyűjtött archívumát megsemmisítették az orosz erők, amelyek heteken át megszállva tartották az egykori nukleáris létesítményt

- hozta nyilvánosságra Olekszandr Szirota, az atomerőmű körüli úgynevezett tiltott zóna kezelésével foglalkozó testület elnöke.