Zsiday Viktor: a rezsicsökkentés fenntarthatatlan, az EU-val ki kell egyezni, különben a Bokros-csomaghoz hasonló kiigazítás jöhet

A befektetési szakértő úgy látja, az Európai Unióval való kiegyezés gazdasági szükségszerűzés, ha ezt nem lépi meg a kormány, akkor jöhet a 90-es évek közepét 

Zsiday Viktor befektetési szakértő a blogján írt arról, hogy "a rezsicsökkentés a jelenlegi árak mellett fenntarthatatlan, az EU-val való kiegyezés pedig gazdasági szükségszerűség" – vette észre a 444.

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

Zsiday szerint azért kellene ezt meglépni, mert

anélkül súlyos kiigazításra lenne szükség, miközben a növekedés is padlón maradhatna. Kiegyezés nélkül akár Bokros-csomag méretű terheket kellene valakik nyakába akasztani, és bárhogyan is osztjuk majd ezeket a terheket, végül az egész társadalom fizeti meg.

Zsiday szerint a magyar költségvetés helyzete és kilátásai miatt mindenféleképpen szükség lesz valamiféle költségvetési kiigazításra, bárhogy is fogják nevezni azt, a kérdés már csak az, hogy 

mekkora lesz ennek a „speciális műveletnek” a mértéke?

A befektetési szakértő úgy látja, 2023-ban jöhetnek az igazán "izgalmas" dolgok, mivel ekkor lesz esedékes a Magyar Nemzeti Bank és az MVM feltőkésítése. Az előbbinek a vesztesége a kamatszint emelkedésével együtt nő, az utóbbi cég pedig a rezsicsökkentés miatt veszteséges, amit az állami tulajdonosnak kell kipótolnia. 

Zsiday Viktor kitért blogbejegyzésében arra is, hogy a hozzáértők eredetileg körülbelül 4 százalékos költségvetési hiánnyal számoltak 2023-ra, viszont a jegybank várható vesztesége, az államadósság finanszírozásának drágulása, a gazdaság jelentős lassulása becslései szerint önmagukban is 5,5-6,5 % környékére nyomhatja fel a hiányt. És erre még rárakódik a rezsicsökkentés terhe. 

Ha a gáz- és áramárak magasak maradnak, akkor akár a GDP 2-3%-át is kiteheti a veszteség (…) amit az MVM fizet, az államnak pedig 2023-ban fel kell tőkésítenie a céget ebben az esetben. Tehát magas energiaárak mellett már akár a GDP 8-9 (rossz esetben 10)%-át közelítő költségvetési hiány is lehetséges, ami teljes mértékben fenntarthatatlan

- írja Zsiday és hozzáteszi:

Amennyiben nincs kiegyezés az EU-val, és jelenlegi formájában fenntartjuk a rezsicsökkentést, és magasak maradnak az energiaárak (egyelőre mindháromra igen a válasz), akkor a GDP 5%-át elérő „speciális gazdasági művelet”-re lesz szükség.

A befektetési szakértő szerint az ebben az esetben szükséges megszorítás

(…) közelíti a Bokros-csomag méretét (A Bokros-csomag idején 1994-ben 8,4% volt a költségvetési hiány, ami 1996-ra 3%-ra csökkent).

Az EU-val való gazdasági kiegyezésre pedig azért lesz szükség, mert ha nem történik meg, akkor források híján kisebb lesz a növekedés is a következő két évben, ami miatt viszont újabb kiigazítást igényelne, és egy "lefelé bukó spirálba" rántaná a gazdaságot.

Zsiday Viktor szerint még abban az esetben is szükség lenne évi 500-1500 milliárd forint "előteremtésére", ha a kormány kiegyezne az EU-val és a nagyobb fogyasztókat kivenné a rezsicsökkentés hatálya alól. 

A pluszpénzeket korábban az Orbán-kormányok egyes szektorok különadóztatásával szerezték be, ám a jó helyzetben lévő szektorok – bankok, energiapiac, telekommunikáció – részben már a kormányfő barátai kezében vannak.

A befektetési szakértő úgy látja, jöhet még 

a szektoradók mellett még egy általános társasági adókulcs emelés (…) és esetleg valamiféle gazdagabbakra kivetett adó is (különösen, hogy mára a kormánypártok bázisa a kevésbé jómódú réteg). Az EU-s kiegyezés esetén valószínűleg amúgy is magasabb költségvetési hiányra lenne lehetőség, mint anélkül, tehát már csak emiatt is szükséges ez, hogy kevesebb adót kelljen emelni.

Arra is kitért bejegyzésében, hogy 

nem csak adót lehet emelni, hanem lehet tovább rohasztani a közszolgáltatások minőségét is, ez rövid távon segít, hosszútávon viszont borzasztó káros.