Iványi Gábor felekezete ismét az Alkotmánybírósághoz fordult az elhúzódó peres eljárások miatt

Miközben költségvetési csalás miatt nyomoznak ellene, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, azt sérelmezve, hogy mint köznevelési intézményfenntartó a 2017-re vonatkozó működési támogatás iránti igénylését a Magyar Államkincstár elutasította, amit aztán a Kúria is hatályában tartott. Iványiék szerint a bírósági döntés a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, mivel a terhükre értékelték, hogy önhibájukon kívül nem fejeződött be ügyükben az egyházkénti elismerési eljárás.

Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítója beszédet mond az Egységben Magyarországért kampányzáró rendezvényén Budapesten, a Madách téren 2022. április 2-án. MTI/Koszticsák Szilárd

A héten előadó alkotmánybíróra szignálta ki az Alkotmánybíróság elnöke az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség legújabb alkotmányjogi panaszát. Legutóbb április 5-én utasította vissza érdemi vizsgálat nélkül az Alkotmánybíróság 2. számú öttagú tanácsa a felekezet indítványát.

Az Alkotmánybíróság egyebek között azzal az érveléssel utasította vissza az indítványt, hogy

a felperes a bevetett egyházi státuszát azért nem nyerhette vissza, mert azzal soha nem is rendelkezett.

mivel az egyházi jogállását nem a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alapján vették nyilvántartásba.

Az Index azután részletesen és kimerítően ismerteti azt a bonyolult jogi procedúrát, amely a jelenlegi helyzetig vezetett.

2017-ben a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága hárommillió eurós (mintegy 1,1 milliárd forintos) kártérítést ítélt meg a felekezetnek, és azt is kimondták, hogy a magyar egyházügyi törvény sérti az emberi jogok európai egyezményét.

A strasbourgi bíróság döntését csak részben hajtották végre. Visszamenőleg kifizették a pénzeket, ezzel elismerték, hogy törvénytelenül tartották vissza, de a jövőt nem rendezték. 2017-ig visszamenőleg rendezték, majd 2017-től követően megint nem fizettek semmit

– nyilatkozta februárban az Indexnek Iványi Gábor, aki szerint az állam milliárdokkal tartozik egyházának, de mégis ellenük nyomoznak költségvetési csalás miatt, amikor a ki nem fizetett támogatások miatt nem tudja befizetni intézményeinek dolgozói után a közterheket.

Iványi Gábor új alkotmánybírósági beadványa szerint

a bírósági döntések sértik a vallásszabadsághoz való jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel a terhükre értékelték, hogy önhibájukon kívül nem fejeződ9tt be ügyükben az egyházkénti elismerési eljárás.

A panaszosok úgy vélik, hogy az eljáró bíróságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogukat, mert a 6/2013. (III. 1.) AB-határozatban foglaltakat figyelmen kívül hagyva hozták meg ítéleteiket.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd