Szakértő: Idén a bérnövekedés kisebb lesz, mint az infláció 

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája az RTL Klub Reggeli című műsorában beszélt az átlagbérekről, inflációról, a kormányzati árstopról, és arról, hogy lesz-e korrekció a földgázárakban.

Az RTL Klub Reggeli című műsorának volt vendége hétfő reggel Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája, aki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a GKI Gazdaságkutató által nemrég közölt átlagbér-számítás eltéréséről beszélt. (A GKI számításairól ebben a cikkben olvashatnak részletesebben.)

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

Móró elmondta, a GKI számításai során sokkal szélesebb mintát vett alapul, ők az összes munkavállaló -  aki adóbevallást ad le, ez több mint 4 millió fő  – adatai alapján kalkulálták ki a 2020-ra érvényes átlagbéreket (azért csak 2020-ra, mert a 2021-es adóbevallások beadása még tart). Hozzátette, minden szegmensben nőttek a bérek az elmúlt években, 2021-ben reálbér-növekedés volt, ám 2021 végétől az infláció már elkezdte a reálbér-növekedést felemészteni, 

tulajdonképpen a mostani időszak a legkeményebb a munkavállalóknak

- magyarázta a Concorde vezető stratégája, aki a műsorvezetők kérdésére elmondta, 2020-ban a bruttó átlagkereset 270 ezer forint volt, idén ez olyan 290 ezer forint körüli lehet majd a KSH számításai szerint. Hogy idén mennyi lesz a bérnövekedés, az az infláció kérdése is még – tette hozzá.

Egy újabb kérdésre Móró Tamás elmondt,a a nemzetközi trend most az, hogy a bérnövekedés kisebb lesz az inflációnál, és hozzá is tette, hogy ő meglepődne, ha ez Magyarországon másképpen lenne. 

Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy Budapest húzza fel az átlagbér szintjét, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jó 110 ezer forinttal alacsonabb az átlagbér, Móró Tamás elmondta, hogy ez így van, de a megélhetési költségekben viszont nincs ekkora különbség, és az ország főként keleti fele szegényedett el az elmúlt időszakban. Budapest és a nyugati megyék voltak azok, amik felfelé húzták ezt az átlagot, de a rezsi ugyannyi mindenhol – magyarázta.

Az elmúlt időszak jellemzője az, hogy inkább azokat sújtja az infláció, akik kisebb keresetűek, hiszen az élelmiszerek áremelkedése az átlag feletti mértékű volt

- mondta el a műsorban Móró.

A kormányzati árstop kapcsán – és hogy ez jó dntés volt-e a kormány részéről – a Concorde vezető stratégája úgy fogalmazott, hogy ez összetett kérdés.

A benzin esetében egy nagyon érdekes helyzet van: gyakorlatilag az orosz olaj a világpiacon – így Magyarország számára is – sokkal olcsóbb, mint a normál árszint, ennek köszönhetően a benziánárstop az abszolút önjáró jelen pillanatban. (...) A MOL nyereségéből bőségesen fedezhető. Most nem beszélek a kis benzinkutak problémájáról, mert az egy teljesen más kérdés. 

A többi esetben, például a földgáznál, ott már egyre feszítőbb ez a kérdés, és valószínűleg az ősszel, ha csak költségvetés nem akar sokkal nagyobb összegeket áldozni erre, akkor valamilyen árkorrekcióra szükség lehet. De nem látjuk, hogy hol lesznek akkor a nemzetközi piaci árak. 

Az élelmiszereknél is egyre inkább nőnek a termelési költségek – és halljuk a híreket a folyamatos műtrágyahiányról, a takarmányárakról –, tehát azért itt egy olyan présbe kerülhetnek a termelők, ami hosszútávon nem fenntartható. (...) Azt gondolom, hogy teljesen eltörölve ez nem lesz, de mindenképpen szükség van valamilyen korrekcióra. 

A földgáz kapcsán még elmondta, hogy rövid távon mindenki – norvégok, hollandok – növelik a kitermelést, de nincs egy nagy megoldás, ha az történik, hogy leáll az orosz gázszállítás. Móró szerint 2024-re lehet valós az, hogy az orosz gáz helyett máshonnan vesznek Európában gázt. 

2013 óta be van fagyasztva a földgáz ára Magyarországon. Ha csak az általános inflációt nézem, valamilyen módon ezt követni kellett volna, most egy nagyon fájdalmas korrekcióról lehetne szó. Én nem hiszem, hogy ezt így, egy lépésben meglépné bárki, és politikailag abszolút nem lenne vállalható. Inkább egy ilyen fokozatosságot tudnék elképzelni, vagy egy olyan megoldást, hogy ne támogassunk bármekkora fogyasztást. Egy alap, vagy minimális felhasználó számára legyen támogatott a földgázár

- magyarázta, és hozzátette, efölött már korlátozással kellene élni. 

Móró szerint mindenképpen nőni fog a következő években a földgáz-import más országok felől, de az alternatívákról is érdemes beszélni: földgáz helyett hőszivattyúval történő fűtés például. Ez elindult Magyarországon, az új házaknál már zömmel ezzel fűtenek, de a meglévő hatalmas régi ingatlanállomány miatt az átállás hosszú lesz, és a hőszivattyús megoldáshoz több áram kell, vagyis az áramigény fog nőni. De az áramot most már többfajta módon elő lehet állítani. De a földgáz szempontjából a következő év még feszes lesz, és szerinte az EU a következő években az ilyen újfajta, a földgázt helyettesítő beruházásokat fogja támogatni jobban – mondta.