Bekérették a horvát külügyminisztériumba Magyarország zágrábi nagykövetét kedden, hogy adjon magyarázatot Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentésére, miszerint "Magyarországnak is lenne tengere, ha nem vették volna el tőle" – jelentette a Hina horvát hírügynökség nyomán az MTI.
A horvát külügyminisztérium valamit félreértett
– reagált Menczer Tamás államtitkár arra, hogy kedden bekérették a horvát külügybe a zágrábi magyar nagykövetet Orbán Viktor miniszterelnöknek az Oroszországgal szemben tervezett európai uniós olajembargóval kapcsolatos egyik kijelentése miatt.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a miniszterelnök úr egy történelmi tényt említett.
Reméljük, hogy horvát barátaink nem ülnek fel a sajtó hisztériakeltésének, és folytathatjuk közös munkánkat az együttműködés fejlesztése érdekében
- tette hozzá.
Magyarország zágrábi nagykövetét azért kérették be a horvát külügyminisztériumba, hogy adjon magyarázatot Orbán Viktor azon kijelentésére, miszerint
Magyarországnak is lenne tengere, ha nem vették volna el tőle.
A miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót, kijelentve:
az felér a magyar gazdaságra ledobott atombombával.
Kifejtette hogy, akinek van tengere, és vannak tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket, de nincsenek jelen pillanatban, ezért Magyarországra orosz vagy bármilyen fajta olaj kizárólag csak csővezetéken érkezhet, a csővezeték egyik fele Oroszországban, egyik vége Oroszországban van, a másik pedig Magyarországon.
61 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Na meg ott van az az 1526 évvégi állapotot tükröző"nagy Magyarország" térkép, amely előtt pózol orbán, kovács, meg a többiek. Csak azt a kis sárga földnyelvet felejtitek el el megnézni, amelyre oda van irva "Horvátország".
Trianon kapcsán nagyon sok "áltörténelmi" (finonoman fogalmaztam) tény van a magyar köztudatban- és ami még szomorúbb, hogy csak az okozat kerül állandóan ismétlésre, az okoról/okokról gyakorlatilag nincs is szó. Nem mondom, mert nem mondhatom, hogy "igazságos" volt a trianoni határok meghúzása(nem volt az), de az oda vezető okoról hamis történelmi magyarázatok vannak a köztudatban, és sajna az oktatásban is. Pedig a történelem megismerése - a valósé- segithet megéreni a jelent, és kiérdemelni a jövőt. Na, de ne a 70-100 évvel ezelőtt múlt legyen már a jövő.
Ennek a helyzetnek 1848-ban (még) egy szolid, reformjellegű átrendezését szerettük volna elérni, ki is volt, aki aztán "futott Bécs felé"? Joszip Jellasics, szobra Zágráb főterén, képe a húszkunáson, de már nem soká, mert euró lesz helyette. Ott igen, itt nem.
1849-ben kicsit radikalizálódott a magyar álláspont, aztán az orosz beavatkozás és Világos után Ferenc Jóska sem fogta vissza magát. Horvátország önálló tartomány a Birodalomban, odacsapva Magyaországtól a Muraközt. Corpus separatum törölve, be (vissza) tagozva a horvát megyerendszerbe.
Ez az állapot oldódik 1860-ban, októberi diplomával (Muraköz vissza Zala megyéhez), aztán 1867-ben az osztrák-magyar és 1868-ban a magyar-horvát kiegyezéssel. Utóbbi lényege, hogy "közös államiságon belül külön territóriummal bíró horvát nemzet". Ez fennáll 1918-ig, amikor a horvát nemzet kinyilvánítja, hogy más útra tér. Mivel Magyarország épp elveti a királyságot, így a perszonálunió jogalapja is megszűnik. A horvát különválást se Károlyi, se a Trianont később végigcsináló kormányok sem vitatják. Horvátországot nem vette el senki: különvált. Az ekkor ismét odakerülő Muraközről lehetett vitázni, de az a tenger-kérdés szempontjából nem releváns, a baranyai háromszög meg ekkor még Szerbiához tartozik.
...folyt...
Na mármost a trianoni szerződésben kétszer is aláírtuk, hogy nincs közünk Fiuméhez: egyszer ott, hogy a leírt határokon túl lemondunk mindenről, aztán a végefelé még fel is van sorolva, hogy mi mindenről. Fiuméről is, olasz követelésre. Merthogy - kis kitérővel - de facto 1945-ig, de iure 1947-ig az olaszoké lett.
. A délszláv és az olasz állam nem tudott megegyezni, lett tehát "Fiume Szabadállam", ez a "Stato di Fiume", az 1920-as rapallói szerződésben. A Corpus Separatum területe, plusz nyugaton egy parti sáv a volt Osztrák Tengermellékből. A határa pont Fiuménél, a keleti végén nem is volt tisztázva 1924-ig, amikor is az olaszok benyelték a felét (piros vonal a térképen) a "mazsolával", Fiuméval együtt, a jugoszlávok (nevezzük így őket, bár ők ezt a nevet csak 5 évvel később veszik fel) vigasztalódhattak a Baross-kikötővel, amely akkor az állam egyetlen, Belgrád felé vasúti kapcsolattal bíró érdemi kikötője volt. A város Jugoszláviához, azon belül a - majd 1991-ben különváló - horvát tagköztársasághoz az 1947-es olasz békével került.
"Lenne, ha nem vették volna el" - a jó diplomáciához viszont szerintem mindazt kell tudni, ami itt olvasható. És akkor egyszerűbb lesz az Adria-vezeték tengeri végén az omisalji (Krk-sziget, soha nem tartozott Magyarországhoz semmilyen formában) kikötő hazánk számára fontos bővítéséről tárgyalni.
Miről beszélünk!?!?
Új hozzászólás