Nagy ünnepség lesz ma Novák Katalin, a közmédia szerint első, a valóságban Magyarország harmadik női államfőjének beiktatásán

Ma lesz Novák Katalin köztársági elnök ünnepélyes beiktatása, amely a Kálvin téri református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, beiktatási ünnepi beszéde a Kossuth téri díszceremónián hangzik el. A ceremóniát Orbán Viktor kormányfő kiemelt fontosságú eseménnyé nyilvánította. Novák Katalin délután megnyitja a hivatalául szolgáló Sándor-palota kapuit. Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnöke lesz és harmadik női államfője.

Novák Katalint március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés, ünnepélyes beiktatása szombaton lesz. A politikus hétfőn mutatta be munkatársait. Novák Katalin a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás óta. Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Az 5 éves hivatali ciklus kezdetével átalakult a hivatal honlapja, a keh.hu (Köztársasági Elnöki Hivatal), helyette a domain a sandorpalota.hu lett. A megújult honlapon már szerepel Novák Katalin eddigi életútja, s ebből kiderül, hogy az eddigi legfiatalabb magyar köztársasági elnök. Az önéletrajzától a tanulmányain keresztül a díjakig megtalálunk minden és van még egy érdekes pont a megújult oldalon, amiből kiderül, hogy Novák Katalin

Lelkes futó, a maratont is lefutotta már.

Jól síel, szívesen süt, szereti a színházat, a mozit, szenvedélyes társasjátékos.

Néhány éve családjuk társa lett örökbefogadott kutyájuk, Pogó.

Nagy ünnepség lesz ma

Novák Katalin köztársági elnök ünnepélyes beiktatása május 14-én, a Kálvin téri református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, beiktatási ünnepi beszéde a Kossuth téri díszceremónián hangzik el. A katonai tiszteletadás után – mások mellett – fellép Rúzsa Magdolna énekes és Balázs János zongoraművész. Mindkét esemény nyilvános.

Május 14-én kora délután megnyitja kapuit a Sándor-palota, ahova szintén minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Novák Katalin: kiváló szakemberek segítik majd munkámat

Köztársasági elnöki szolgálatomat kiváló szakemberek fogják segíteni

- mondta el Novák Katalin, Magyarország megválasztott köztársasági elnöke az MTI-nek.

Ismertette: a Sándor-palota hivatalvezetői tisztségét Ekler Gergely korábbi államtitkár tölti majd be, kabinetfőnöke pedig Schanda Tamás lesz.

Elnöki munkámat – igazgatóként – több tapasztalt diplomata támogatja – emelte ki a megválasztott államfő.

Altusz Kristóf korábbi koppenhágai nagykövet a jövőben a diplomáciai területért felel, Manno István eddigi írországi nagykövet lesz a protokollfőnök, míg Király András László, Magyarország volt újdelhi nagykövete tervezésért és elemzésért felelős vezetőként dolgozik majd.

Közölte, hogy a főhadsegédi feladatok ellátása továbbra is Kun Szabó István tábornokra hárul. Módos Mátyás az alkotmányossági és jogi, míg Volf-Nagy Tünde televíziós szakember a kommunikációs területet igazgatja. A gazdasági igazgatóságot Kreutzer Richárd, az elnöki titkárságot Vicze Katalin irányítja.

BKK: lezárásokra és forgalomkorlátozásokra kell számítani szombaton a belvárosban

Rendezvény miatt közlekedési korlátozások lesznek szombaton a Kossuth Lajos téren és a Kálvin tér környékén – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.

A korlátozások érintik a kiskörúti 47-es, 48-as és 49-es villamos, a 15-ös, a 115-ös autóbusz és a 83-as trolibusz közlekedését is. A 2-es és a 2M villamos péntektől szombat éjfélig a Jászai Mari tér és a Kossuth Lajos tér között nem közlekednek.

Szombaton várhatóan 7.30 és 10.15 között lezárják a Vámház körutat. Az Üllői utat a Corvin-negyed és a Kálvin tér között, valamint a Múzeum körutat teljes szélességében és hosszában is lezárhatja a rendőrség, ekkor az Astoriánál és a Corvin-negyednél elterelik a forgalmat.

Péntektől már módosult és szombaton is érvényben lesz a 2-es és a 2M villamos megváltozott útvonala, mindkét járat csak a déli végállomások (Közvágóhíd, Keleti pályaudvar) és a Kossuth Lajos tér (Széchenyi rakpart) között közlekedik.

A 47-es, a 48-as és a 49-es villamos csak a budai oldalon, a dél-budai végállomások (Városház tér, Savoya Park, Kelenföld vasútállomás) és a Döbrentei tér között közlekedik szombaton 7.30 és 10.15 között.

A 15-ös és a 115-ös busz csak az északi végállomások (Gyöngyösi utca, Göncz Árpád városközpont) és a Ferenciek tere között jár.

A 83-as trolibusz az Orczy tér és a Kálvin tér (Szabó Ervin tér) között közlekedik.

A zárásokkal kapcsolatos aktuális információk megtalálhatók a BKK honlapján, valamint a járatokkal kapcsolatos változások a BudapestGO alkalmazásban is nyomon követhetők – írták.

Novák lesz Magyarország harmadik női államfője

Szolgálatként tekintett a megbízatására és "a haza minden előtt" világos ideálért dolgozott Áder János leköszönt államfő

– emelte ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és Farkas Vajk vezető elemző a Magyar Nemzetben szerdán megjelent közös írásában. Úgy vélekedtek, a politikus a nemzetegyesítés szimbolikus köztársasági elnökeként vonulhat be a történelemkönyvekbe.

Mint írták, Áder János elnökségének belpolitikai és még inkább nemzetközi kontextusát nézve bátran állítható, ő volt az, akinek "a legturbulensebb időkben" kellett államfőként helytállnia: nemzetközi szinten a gazdasági válság és utóhatásai, a migrációs krízis és annak politikai következményei, egy évszázada nem látott mértékű, az egész világot sújtó pandémia szabta meg az elnöki mozgásteret is; megbízatása végén egy tragikus háború indult Magyarország szomszédságában, amely magyar nemzetrészeket is érint.

Magyarország több mint két évtizede élt meg hasonlót, amikor a NATO-hadműveletek megindultak Szerbia ellen, de a mostani helyzet még összetettebb, "hisz az már egyértelműen látszik, hogy az a világrend és az a koordinátarendszer, amellyel az államok, Magyarország is évtizedek óta számolnak, és amelyben saját jövőjüket tervezték, most drasztikus átalakuláson mennek keresztül". Egy ilyen feszült helyzetben, nem utolsósorban a hadsereg főparancsnokaként, hatványozottan felértékelődik az a megfontolt magatartás, amely Áder Jánost egész politikai pályafutása idején jellemezte – fogalmaztak.

Kitértek arra is, Áder János elnöki mércéje a beiktatása pillanatától világos volt: "A haza minden előtt". Ennek egyenes folyománya volt, hogy ha kellett, a kormánnyal szemben lépett fel (37 politikai vétó, nyolc alkotmánybírósági indítvány), s amikor indokolatlan volt, akkor nem dőlt be "a baloldal öncélú, nem egy esetben a nemzeti érdekkel is szembemenő hisztériakeltéseinek" – állapították meg.

Ugyanez volt a mérce – folytatták –, amikor érvényt kívánt szerezni annak az alaptörvényi rendelkezésnek is, mely szerint a köztársasági elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Legutóbb épp a parlament alakuló ülésén "a mesterségesen és rosszindulattal kreált hisztéria helyett a tényekre alapozva jelentette ki, hogy az Orszá­ggyűlés és a kormány legitimitása a törvényes és demokratikus választásokat követően vitán felül áll". Áder János az elnöki munkássága mércéjéül választott jelmondatához való meggyőződéses ragaszkodásával tudta a mindennapi politikai ad hoc mozgások felett tartani az államfői intézményt és "tudja úgy átadni azt utódjának", hogy a munkája első pillanatától tud majd annak tekintélyére építeni – fejtették ki a cikkben.

Kitértek a volt államfőnek a teremtett világ érdekében végzett tevékenységére és arra is, hogy a több mint egymillió új magyar állampolgárból több mint nyolcszázezren Áder János aláírásával váltak, jogilag is, ismételten a magyar nemzet részévé. "Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a leköszönő államfő úgy vonulhat be a történelemkönyvekbe, mint a nemzetegyesítés szimbolikus köztársasági elnöke" – fogalmaztak.

Azt írták: a két elnöki mandátum időszakát szemlélve nincs kétség afelől, hogy a leköszönő köztársasági elnök nyugodt lelkiismerettel adhatja át a stafétát utódjának,

Novák Katalinnak, Anjou Mária és Mária Terézia után Magyarország harmadik női államfőjének

A közmédia első női államfőként emlegeti Novákot

A közmédia híradójában Novákot többször nem Magyarország első női köztársasági elnökének, hanem első női államfőjének nevezték, ami nem igaz, ez a két megnevezés ugyanis nem ugyanazt jelenti. 

A köztársasági elnök nem azonos az államfővel, utóbbi nagyobb halmazt jelent

- írja a Telex.

Az vitán felül áll, hogy Novák Katalin az első magyar női köztársasági elnök, hiszen Magyarország köztársasági időszakaiban eddig csak férfi államfőink voltak, ők:

Károlyi Mihály,

Garbai Sándor,

Peidl Gyula,

József Ágost főherceg,

Friedrich István,

Huszár Károly,

Tildy Zoltán,

Szakasits Árpád (először egymaga, aztán a NET elnökeként),

Rónai Sándor (a NET elnöke),

Dobi István (a NET elnöke),

Losonczi Pál (a NET elnöke),

Németh Károly (a NET elnöke),

Straub F. Brunó (a NET elnöke),

Szűrös Mátyás (megbízott államfő),

Göncz Árpád,

Mádl Ferenc,

Sólyom László,

Schmitt Pál,

Kövér László (megbízott államfő Schmitt lemondása és Áder beiktatása között) és

Áder János.

Magyarország eddigi női államfői tehát csak királynők lehettek. Belőlük kettő volt, Anjou Mária és Mária Terézia.

Anjou Mária, Magyarország első női uralkodója (azaz első női államfője) Nagy Lajos király és Kotromanić Erzsébet királyné harmadik lánya volt, és 1371-ben született. Mária Terézia Anjou Mária után több mint 350 évvel, 1740-ben foglalta el a trónt.