Navracsics: visszatért a Fidesz rendszer kiépítéséért leginkább felelős miniszter

Hónapok óta voltak találgatások arról, hogy Navracsics Tibor korábbi miniszterelnök-helyettes kormánytagként térhet vissza a magyar politika felső vezetői közé.

Ezt maga Orbán Viktor miniszterelnök erősítette meg, amikor szerdán kitett egy fotót a Facebookra az új kormány tagjaival, köztük Navracsiccsal. A veszprémi politológus nagy utat tett meg, egy brüsszeli kitérő és 3 év mellőzöttség után lett újra Orbán belső körének tagja, mint területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter.

Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 EKF program megvalósításáért felelős kormánybiztos beszédet mond a Magyar Mozgókép Fesztivál veszprémi sajtótájékoztatóján 2022. április 29-én. – Fotó: MTI/Vajda János

Navracsics a kétezres évek elejére a formálódó magyar politikatudomány befolyásos szereplője lett, az ezredfordulón már a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja és a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára volt.

De négyéves minisztersége alatt az ország új alkotmányt kapott, átalakították a választási rendszert, és a Fidesz kétharmados parlamenti többsége szakmányban fogadta el a törvénygyárrá alakított KIM indítványait.

A minisztériumot vezető Navracsicsnak még fideszes viszonylatban is rendkívül nagy szerepe van a jelenlegi magyar politikai rendszer kiépítésében.

Miniszterként persze nem csupán a jogalkotással foglalkozott, 2012-ben például az ő minisztériuma döntött az azerbajdzsáni baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarov kiadatásáról, aminek következtében az örmény igazságügyi minisztérium megszakított minden kétoldalú kapcsolatot a KIM-mel.

2014-re viszont már kész tényként kezelte a magyar sajtó, hogy Navracsics és Orbán között nem mindig teljes az összhang, a Népszabadság például azt írta, a miniszter „és a miniszterelnök között olykor volt alkotmányjogi szakkérdések terén mosolyszünet”. Navracsics és a 2010 után frakcióvezetővé kinevezett Lázár János között is kemény ellentét alakult ki a párton belül, és ahogy Lázár egyre magasabbra tört – 2012-ben Miniszterelnökséget vezető államtitkárrá nevezték ki –, úgy romlottak Navracsics pozíciói. Mégis bekerült még a 2014-ben felálló kormányba is, megkapta a külügyi tárcát, de senki nem lepődött meg, amikor még abban az évben EU-biztosnak jelölte, és Brüsszelbe küldte a Fidesz.

A kormánytól távol

Navracsics végül szinte teljesen súlytalan portfóliót kapott az Európai Bizottságban, ő lett a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos. Hivatalba lépése után látványosan távolodni kezdett a magyar belpolitikától, egy 2015-ös interjújában például már azt mondta, „azt is látom, hogy a magyar politika nyelvezete olyan mértékben – itt eufemisztikusan fogalmazok – érzelmileg túlhevült, hogy ha ezt bármely idegen nyelvre lefordítjuk, az szinte védhetetlen érvrendszereket hoz ki mindkét oldalból”.

2019-ben, biztosi megbízatásának lejártakor pedig nyíltan beszélt arról, hogy távolabb került a Fidesztől:

„Nem én távolodtam el a Fidesz hatalmi centrumától, hanem a párt tolódott tőlem jelentősen jobbra. Az 1998–2002, de még a 2010–2014-es Fidesz is inkább jobbközép pozícióban volt – nem csak a párt, a szavazói is.”

Ezek után nem okozott meglepetést, hogy a kormány nem Navracsicsot jelölte 2019-ben uniós biztosnak. Persze Navracsics sem hagyott maradandó nyomot a brüsszeli politikán, egy, a biztosok munkáját összesítő – nem reprezentatív, alapvetően üzleti befektetőket megkérdező – felmérés szerint ő teljesített a legrosszabbul a teljes Juncker-bizottságban.

Arról, hogy hogyan lett végül teljességgel számkivetett a Telex.hu cikkében olvashat.